Ezermester az idő . . .
szerző: Darmay Viktor

Ezermester az idő, —
Mindenre kiterjed gondja;
Sürög-forog, tesz és vesz,
Mintha csak száz keze volna.

Bölcsőt farag, aranyos
Pillét himez, pártát gyöngyöz;
S a mosolygó arczokon
Ránczot varr a szemfedőhöz.

Tettre költi az erőt,
Lelkesíti vész s viharba';
És a bút a feledés
Lágy leplével betakarja.

Hagyja nőni a reményt,
A csalódást, a sok álmot;
S azután elsöpri — mint
Falról a gyönge pókhálót.