Esik a hó, engem belepett
Esik a hó, engem belepett,
Engem a szeretőm megvetett;
Köszönöm a szivességedet,
Hogy eddig szerettél engemet.
Éjjel, hu-huhukol a bagoly,
Mert nem lehet annak mindenkor;
Éjtszaka virrad a legénynek,
A hol ágyat vetnek szegénynek.