Erdő nincsen zöld ág nélkül
Erdő nincsen zöld ág nélkül,
Mező sincsen virág nélkül,
Az én szivem sincs baj nélkül,
Mert távol van kedvesétül.
Hazám, hazám, édes hazám,
Bár csak határod láthatnám!
Füstöt látok, de csak alig
Hogy az égen setétellik.
Majd ha lépek határodba,
Megyek rózsám udvarába,
Megölelem a rózsámat,
S elfelejtem bánatomat.