Epigrammák
szerző: Karl Kraus, fordító: Kosztolányi Dezső

A REPÜLŐ

Az arzenálokat sohase bántja,
de pompásan lő a gyerekszobákra.
Ha egyenesen a gyerekre lő,
tán az ágyút is eltrafálja ő.


ISTEN NEVÉBEN

Ha számlákat irkálnak és ha győznek,
  az égre esd föl mindegyik.
A háborút és az üzleti könyvet
  Isten nevében vezetik.


EGY STRATÉGÁNAK

A hírre bármilyen kaland jó,
  keresd akármilyen alakban.
Mert oly sok-sok ember halandó,
  majd te leszel még halhatatlan.


ALKALMASOK ÉS ALKALMATLANOK

Az emberiség fája furcsa fa,
kertészei úgy rendelik keményen,
hogy megfordítva éljen
és erre legbüszkébb a fa maga:
zöld levele lehull a sárba
és megmarad a sárga.


A NAPI JELENTÉS

Vájjon hogy estek el, milyen csatán?
Rohamra ment ez és nem volt szerencsés?
Azt a pergőtűz lekaszálta tán?
Mit mond az aznapi jelentés?
„Ma nincs jelenteni való.”


AZ ISTENEK SZEREPCSERÉJE

A régi istenek nyugton ma sem maradnak,
  nincs vége-hossza a pereskedésnek:
Újabban Merkur istene a hadnak
  s a marcona Mars a kereskedésnek.


A HŐSI HALÁLRÓL

Kimenni a csatamezőre
  és a vérnek csorogni kell.
Csak az a kínlódás előtte:
  a halálért is ácsorogni kell.