Entrópia

Entrópia
szerző: Orosz László Wladimir

Örvendezel, mert kellemes e karám,
Nem gondolsz ama ontikus defektre,
Hogy átzuhantál csended kristály-falán,
Az meg szétrobbant apró repeszekre;

Noha beléd tört ott egy kristály-parány,
S véredben kereng, vágyakba-rejtezve…
(Ha ráakadna, be is falná lazán
A mindig-kajás fehérvérsejtecske.)

Hogy emlékezzél, úgyis utópia:
Öt érzék véd és a korcs tapasztalat. –
Hát légy tenmagad, légy tucat-kópia:

Süket, fénytelen, pocsékba szánt anyag.
Innentől kezdve szimpla entrópia,
Ha e csend-szilánk szívedben megakad.