El kell menni, masírozni;
     Kész az úti czédula,
Gyors lábaim készén vannak
     A vándorló utakra.
El is fogok én menni,
De vissza fogok jönni.
     Reám rakott csókjaidat
     Vissza fogom fizetni.

Ha fölveszem utaimat
     Erdély országa felé,
Fél utjáról visszanézek
     A kedves hazám felé:
Ott látom kedvesemet,
Ott siratnak engemet,
     Földig gyászba felöltözve,
     Ugy gyászolnak engemet.