Egy koporsó felett (Tisza Domokos)

Egy koporsó felett
szerző: Tisza Domokos

Liliomszál voltál teljes életedben!
Gyenge liliomszál, s már letörve látlak.
Öszveszorul szívem, itt állok jegedten,
Mért is teremtettél ilyen szép virágnak!

Mért voltál ilyen szép. Elég lett vón’ nékem
A ragyogó szempár. Meg nem tűr az Isten
Semmi tökéletest. Szívem megvan, érzem,
De nincs kire, ha fáj, vigaszért tekintsen.

Liliomszál voltál, mely a fuvalommal
Nem bír, kész prédája bármi kis szelletnek.
Gyémánt oltár voltál, melyen buzgalommal
Imádtam Istenét a szűz szeretetnek.

A virág elhervadt, az oltár leomlott,
Szemfedő borult rád, búsan, könylepetten,
És e sort mutatja a koporsó homlok:
„Liliomszál voltam teljes életemben.”