Egy hópehelyhez
Ki volt, aki kigondolt?-
nem fér soha fejembe
(ó könnyű hópehely te!)
te tiszta és te gyenge
s kemény, akár a penge.
Ki vájt ki és ki dombolt
csoda fémből te lenge
és drága, szép pehelyke?
Ki kalapált a mennybe
ezüst-ködből, te kincsem?
"Ő alkotott, az Isten,
mert néki párja nincsen,
ő kalapált, dorongolt,
ezüst-ködből kilombolt,
hogy nézzen elmerengve:
nem tudsz te ilyen meséset.
Szűz, csöpp pihém amint szállt,
erős kezébe hintált,
aztán semmit se késett,
szél-pöröllyel kimintált
s fagy-vésővel kivésett."