Egy bokréta mellé
szerző: Ábrányi Emil

Van itt virág, tömérdek szép virág.
Szinük felséges, illatjuk csoda.
De a te lelked többet ér nekem,
Mint a virágok összes illata!

Amíg mosolygó, napfényes szemed
Szerény sorsomra nyájasan ragyog:
Nem kérek semmit. Mert mindenkinél
Elégedettebb, gazdagabb vagyok!