Diplomácia II.
szerző: Karinthy Frigyes
- Na! Szent isten! Mit akar?
- Nagyon kérem méltóságodat, hasson a hírlapok útján a közvéleményre oly irányban, nehogy felesleges izgalmakat keltsen a nagyhatalmak diplomáciájának ez a váratlan és a körülmények következtében sajnos oly sürgőssé vált beavatkozása.
- Jézus Mária! Az ablakon keresztül! Segíts...
- Őszintén sajnálnám ha a közvéleményben ez a pánikszerű riadalom arra kényszerítené a nagyhatalmakat, hogy erélyesebben lépjenek közbe a rend és béke fenntartására, és statáriális, kivételes törvényeket véve javaslatba, odahatnának, hogy a lapok közleményeit az önök jóváhagyásával ellenőrzés alá vegyék.
- Jaj, jaj! Ne bántson! Ne kösse be a szájamat!...
- Megbízóimat természetesen értesíteni fogom a méltóságod által beterjesztett kívánságokról. Örömmel jelenthetem, hogy a nagyhatalmak ez esetben eltekintenek a fent említett cenzúrától, feltéve, ha az önök kormánya nem támaszt nehézségeket, és nem akadályozza meg kormányunkat abban, hogy bizonyos kereskedelmi érdekeink zavartalan lebonyolítása céljából az önök országának kereskedelmi vonalain szabad utat nyerjünk.
- Jaj, jaj, a mellényzsebemben ne kotorásszon, ott nincsen semmi!
- A kereskedelmi szerződésnek a Mellényzseb-szorosra vonatkozó pontjait nemzetközi határozmány alapján törülni óhajtjuk. Eszerint önök megtarthatják a Mellényzseb-szoros fölötti teljes uralmat és autonómiát, minden nemzeti kívánságok tiszteletben tartásával. Ezzel szemben a nagyhatalmak fenntartják maguknak a jogot az ország egyéb tartományaiban történendő kereskedelmi szerződésekre.
- Jajjaj, de hát nem elég magának az órám? Mit akar azzal a pár forinttal, ami a belső zsebemben van?... Segítse... Nem viszi el a kezét?!
- Az önök hadügyi intézményeinek fenyegető magatartása arra kényszerít bennünket, hogy ultimátumszerű komolysággal szólítsuk fel kormányukat jelen jegyzékben, vonja vissza azokat a hadtesteket, melyeket a határra kitolt.
- Jaj, jaj, ne csavarja ki a kezem...
- A jegyzék harmadik pontja határozott választ kér arra, hajlandó-e méltóságod visszavonatni a hadtesteket az ország belsejébe, ahol készenlétben maradhatnak, azzal a megkötéssel, hogy a póttartalékosokat nem hívják be.
- Jézuskám, most összekötözte a kezemet! Jaj, ne bántson, betörő úr!
- A nagyhatalmaknak nincsen forróbb óhaja, mint hogy az európai béke veszélytelenül tartsa egyensúlyban minden nemzet létérdekét. Az európai béke fenntartása teszi szükségessé, hogy Albániát lecsatoljuk, és pontosan megszabjuk államuk terjeszkedési határait. Most már határozottan kérünk erre vonatkozó javaslatot.
- De bizony isten, nincs nálam több, az a hat korona volt összesen, amit kiszedett. Nézze meg a nadrágzsebemet, egészen üres. A bukszámban sincs semmi.
- A kereskedelmi miniszter tegnapi expozéja bizonyos gyarmatárukra is kiterjeszkedett, melyekre vonatkozólag szintén óhajtanánk önökkel előnyös szerződést kötni.
- Mi? A szekrényemben? Hát nézze meg, talál-e ott valamit. Egy nadrágtartó maradt összesen, mindent elvitt a végrehajtó. Hová dugnám, ha volna valamim?
- Nem tudom, méltóságod részéről véglegesnek tekinthetem-e ezt a választ.
- Úgy éljek, nem volt egyebem, csak az a hat korona, amit elvett.
- Akkor hát örömmel és megnyugvással jelenthetem, hogy a nagyhatalmak értekezlete tudomásul vette az önök válaszát, és mi, csakhogy az európai béke fennmaradjon, nem óhajtunk további lépéseket tenni, sőt tiszteletben tartjuk és elismerjük az önök követelését, mely nemzeti büszkeségük jogos tartozéka. Azt hiszem, teljes békekötésről számolhatok be, s ezt meg is teszem, ha önök biztosítják a kiküldött követek nyugodt és zavartalan hazatérését.
- Jó, jó, nem kiabálok rendőrért, csak tegye el azt a revolvert... Arra, az ablakon keresztül tessék... jajaj...
- Óvatos és méltányos politikánknak sikerült nagy erőfeszítéssel közmegelégedésre elintézni a konfliktust, és Európa békéje e percben ideálisnak mondható. Kérem az urakat, ily formában informálják lapjaikat.