Dal a tánciskoláról

Dal a tánciskoláról
szerző: Ady Endre

Úgy történt: a tánciskolában
Együtt táncoltunk, Ön meg én.
Hogy így történt, a maga vétke,
Hisz volt ott nálam szebb legény.
Mindegy! Magára vessen érte
S e versért is Önt éri vád:
Önnek igértem meg, hogy versben
Zengem meg a tánciskolát.

S hogy itt ülök most, eltünődöm...
Ez az igéret mily nehéz ─
Eszembe jut, hajh! annyi édes arc!
És annyi édes flörtelés.
Szőke és barna angyalarcok
Mosolygnak kedvesen reám
És közöttük egy édes arcú,
Egy aranyos kis, fess leány...

A hajánál van tán barnább is,
Igézőbb szem is van talán
És megbocsásson: e körülmény
Előttem örökké talány:
Mert hisz ott, a tánciskolában
Sok szép leány volt ─ meglehet,
De ki velem verset iratott,
Nekem legszebb, legkedvesebb...