Cukrok
szerző: Karinthy Frigyes
Elmondom egész őszintén, hogy én milyen cukrokat ettem gyermekkoromban, a Józsefvárosban
1. KRUMPLICUKOR
Fehéresszürke, kolofóniumszerű kis kődarab, késsel nem lehet vágni. Nem tudni, hol bányásszák. Házépítésnél malter néven jön forgalomba – bizonyos távolságokban faléceket állítanak fel a józsefvárosi háziurak, és a lécek közt lévő levegőt bekenik malterrel – ez a házfal.
2. TÖRÖKMÉZ
Nyúlós, fehér gumianyag, amiben apró, bizonytalan tárgyak vannak. Lapáttal darabolja le a cukrosbódés. Ugyanez ezüstpapírba csavarva, felül kis képpel.
3. MÁKCUKOR
Henger alakú kis tárgy, megkövesedett máklenyomatokkal. Csontkemény. Beleharapni nem lehet, az ember tehát beveszi a szájába, néhány nap múlva a szájban, ha jó melegen tartjuk, felenged, és hirtelen lecsúszik. Közben lehet azért enni és inni, az ételek nem rontják el az ízét.
4. OLYAN CSAVART CUKOR
Mintegy tizenkét centiméter hosszú kis rúd, ami csavarmenetekkel van ellátva. Piros és fehér színe van. Íze a pörkölt faltörmelékhez hasonlít.
5. PIROS GUMIBABA
Apró, piros darab, két keze és két lába van, szét lehet húzni, mert olyan, mint a gumi. Csak akkor élvezet megenni, mikor már a kéztől szép szürkésbordó lesz, és a feje beleragadt a kabátzseb fenekén felgyűlt szürke vattába, és a hasában egy rajzszög van és a tintaceruzának egy darabja, és zsemlyemorzsába van bugyolálva, mint a rántott hús. Ára egy krajcár.
6. UGRÓJANCSI
Egy olyan farúdon kis cukorbaba lóg gumi által. A gumi által lehet húzni, aztán ha elereszti az ember, felugrik.