Csontváry vászna
szerző: Orosz László Wladimir


Arról szól a Mű, hogy a gyötrő Hiány
Végül visszafut az Ős-Eredethez,
S (mi esetleges a fotográfián)
Szirén-látszatot tündöklőn levetkez.

Mert gúzs a Látvány. Ám foszló és silány
Annak, ki belül Világot teremt meg;
Ki Ön-Lelkeként Zuhatagot imád,
S eleven sodrát adja az ecsetnek.

Szellemben-vaknak nem több, csupán egy kép
Bomlott piktora e feslő Akarat,
Mely robajokká bűvöli át Csendjét;

De lásd a Művet, s halhatatlan szavak
Hős tremolója szólongat majd ekképp:
«Áradj, sisteregj, Te vagy a Tarpatak!»