Csak boldog...

Csak boldog... szerző: Arany János

1877. december

Csak boldog, aki háziúrnak
   Öreg napjára felcsapott.
Nem próbáltam, de azt hiszem, hogy
   Ez már kényelmes állapot.
Más dolga sincsen, mint beszedni
   A lakbért, ha jő a negyed.
Aztán pipázni nagy csibukból
   S ütni csapóval a legyet.

Jön egy asszonyság, férje nem tom:
   Tiszt, vagy talán képviselő;
Szállást keres: a háziúr most
   Egy roppant tervet húz elő.

                       *

Hát felszalad az emeletre,
   Mely gondolom már negyedik,
És onnan az udvar kövére
   Nagyot zuhan: fővel pedig.