Csángó imádságok

(Paradicsom kőkertjébe)

Paradicsom kőkertjébe'
Arany szőnyeg leterítve,
Rengő bőcsű közepibe';
Az Úrjézus fekszik benne,
Bal kezibe'arannyalma,
Jobb kezibe' aranyvessző,
Mikor azt ő megharsantsa,
Zug az erdő, cseng a mező,
Sohase láttam szebb termőfát,
Mind az Úrjézus keresztfát,
Vérvel virágozik,
Szentlélekvel gyümölcsözik,

Ammen.

(ismeretlen szerző)


(Az angyalok eljövének)

Az angyalok eljövének,
Mennyországba' csenditének,
Az arannyos misére készülések,
Édes, áldott, szen' napjain,
Akik töllem eltelének,
Gyonásolást nem tehetek,
Igazságot nem keresek,
Nyújcs kezet, Mária,
Nyiccs kaput, angyal,
Hogy mehessünk a kerek ég
Lobogó csillag fölött az örök életre,

Ammen.

(ismeretlen szerző)


(Hiszek egy Istenbe')

Hiszek egy Istenbe',
Bízom az Istenbe',
Az a bízott Isten,
Lakojzék lelkembe'.
Jőj el, édes Jézus,
Gyontass meg engem,
Hogy én neked legyek gyontatott embered,
Menj el, te gonosz Sátán,
Ne kisérts engemet,
Vagyon nekem fejem,
Jő el az Úrjézus,
Megfelel képibe',
Az én házam Szent Antal,
Négy szegibe' négy angyal,
Közepibe' egy arany karosszék,
Ott sír vala Asszonyom, Szüz Mária;
Feje lehajtva, könyve csordulva,
Odamene Szent Lukács, szent evangélista,
Kérdé: Mért sírsz, Asszonyom, Szüz Máría?
Ηοgyne sírnék, Szent Lukács; szent evangélista,
Mikor három egész teljes napja,
Hogy nem láttam az én áldott Szent Fiamot.
Menj ki, Asszonyom, Szüz Mária, ajtód elejibe,
Térdig vérbe', könyökig könnybe',
Eléjő a te áldott Szent Fiad.
Elmene Asszonyunk, Szüz Mária ajtaja elejibe,
Térdig vérbe', könyökig könnybe'
Eléjöve az ő áldott Szent Fia.
Kérdé: Ηοl valál, én áldott áldott Szent Fiam?
Ηοl valék, én áldott Szent Anyám?
Harmadnapja a zsidók üldözének;
Kálvária hegyire késérének,
Kötelekvel megkötöztek,
Vaskesztyükvel csapdostak;
Lándzsákval szurkodtak;
Rut nyálukval köpdöstek,
Epével, ecetvel itattak,
Ki ezt elmondja este lefektibe',
Reggel felkeltibe',
Ugy megüdvözülhet,
Mint Jézus Krisztus üdvözült halála óráján.
Beteg a test, kész a lélek,
Vígan várják a mennyei angyalok az ő lelkit,

Ammen.

(ismeretlen szerző)


(Péntek ugyanannak a napja)

Péntek ugyanannak a napja,
Melynek Krisztus Urunk mene kénjára,
Kénján esik esete,
Beteg a test, kész a lélek,
Vígan várja az Uristen,
Kérdi, kérdí angyal Ιsten:
Mi dolog lehessen, Uramisten,
Szent színed szomorodván,
Piros véred kiomolván,
Aranyhajad kiszaggatván?
Ki ezt elmongya pénteken háromszor napjába',
Ugy megüdvözülhet,
Mint Jézus Krisztus üdvözült halála óráján,
Beteg a test, kész a lélek,
Vígan várák a mennyei angyalok az ő lelkit,

Ammen.

(ismeretlen szerző)


Hivatkozások

szerkesztés
  • Elsődleges forrás: Dr. Szabó Endre gyűjtése, Takács György lejegyzése (1935); adatközlő: Prezsmer Virág gyimesközéploki csángó asszony
  • Másodlagos forrás: Térdig vérbe', könyökig könnybe'; cikk a Magyar Nemzet Magazinban; 2005. december 24., szombat.

Lásd még

szerkesztés