Cipellőhöz
szerző: Vörösmarty Mihály

Árnyékát látván megbotlék benne Cipellő
     S barna vigyorgásán holtra ijedte magát.
A nyomorú, mint kór árnyék bujdoklik azóta,
     S gyermeket, és gyávát retteget alkony után,
Én, ki - midőn botlott, és meghala, - rajta mosolygék,
     Ösmerem a jámbort, s most ha jön - elkacagom.