Cigány
szerző: Csokonai Vitéz Mihály

Mikor Prometheus a megkészíttetett
     Sárból kigyúrta az emberi nemzetet,
Egy estve a vidám mű-látó istenek
     Vacsorára az ő házához mentenek.
Mikor már keresztet tettek sok kancsóra,
     Műhelyébe mentek ők konkokcióra,
S ottan nézegetvén a kész embereket,
     Csudálták isteni formájú képeket.
Hát egyszer eszébe a' jut egy istennek,
     Hogy egy tréfás mását kék csinálni ennek,
Ráhagyja az egész kompánia, s végre
     Körömhegyig isznak nagyobb erősségre.
Mindenik elkezdi a vizes sárt gyúrni,
     Az elkészült masszát egy halmazba túrni.
Először is Vulkán a képit megmássza,
     Mindenütt ott marad szurtos kulimássza,
Melyet hogy megköpött Vénus útálással,
     Két szem fejérlett ki csalfa vigyorgással;
Kezét Merkurius frissebbre drótozta,
     S enyves tolvajírral öszvefirnácozta;
Apollo behinté hegedűgyantával,
     S éjszakákat győző kanaforiával.
Mikor elkészűltek benne a tetemek,
     A patkán állott már ez a dicső remek:
Prometheus lélek felől gondolkozott,
     Egy nagy csomó lélek-fótot előhozott,
De ki igen vastag, ki meg igen lenge,
     Ki igen durva volt, ki meg igen gyenge.
De mind cikkelyenként mégis öszveszedte
     S eképp a setétbe öszveőtögette;
Végre megbéllelte a majom lelkével,
     Egy végből hasított vékony velezzével.
Azért oly találós, azért tud követni,
     Azért nem tud soká egy helyben űlhetni,
Azért lett kenyere világon jártába
     A fódozni való serpenyő s eszkába,
Azért henyélkedik teljes életében
     A szurtos gráciák condor kebelében,
Azért van, hogy néki legédesb nyúgalom
     A hajnalig pengő hegedű s cimbalom,
Azért tudta vinni a lopást annyira,
     Azért ragad minden enyves újjaira,
Azért tud másoknak jövendőt, mostani
     Állapotjok felől szerencsét mondani,
Ezért kedves munka a tapasztás nála,
     Mert néki is első lételt e' csinála.
Éppen ott sétál egy: én, ha ily mazúrnak
     Nem látnám, itélném egy szárnyas Merkurnak,
Megszólítom: megállj! Nem felel rá, hahó!
     Nem addig van ám a', fekete Fárahó,
Most már elsietek, utána futtatok,
     Róla hát többet nem historizálhatok.