Bujdosik egy ifju a városból,
Bucsúzik ő minden barátitól,
    Az kedvese reá níz,
    Hull a könye, mint a viz.

Mit hagysz hát, galambom, ha elmégysz?
    Ezt a gyürűt ujjamról,
    Ez vagyon gyémántból,
Ezt hagyom örök ajándékul.

                                                  Győr.