Becsületbíróság
szerző: Karinthy Frigyes

                 Történik az előre megállapított helyen, dr. Szamár lakásán.
Megjelentek: dr. Szamár és Pofa Pál, az egyik; Kraki és dr. Kuss a másik fél részéről.

DR. SZAMÁR. Uraim, azt hiszem, elkezdhetjük a tárgyalást. Az eset szerintem egészen világos. Felünk nyugodtan üldögélt a kávéház teraszán, újságot olvasott, amikor az önök fele, Perec úr váratlanul arra jött, és könyökével meglökte felünket. Felünk megfordult, és ezt a kifejezést használta: "Na...!" Egészen természetesnek találom, hogy önök felükre ezt a hangot sérelmesnek találják, és a magunk részéről kijelentjük, hogy hajlandók vagyunk a legmesszebbmenő elégtételt megadni.

POFAPÁL. Noná, nem adjuk meg. Majd félünk.

DR. SZAMÁR folytatja. A feltételeket természetesen önök szabják meg. Jelzem, hogy el vagyunk készülve a legsúlyosabb ajánlatra. Mi igen jól tudjuk, mi a kötelességünk oly társadalmi körök magaslatán, ahol a becsület egyetlen kincsünk, melynek kényes szövetét egyetlen szó, durva hang is bemocskítja.

POFAPÁL. Naná! Vagy úriember az ember, vagy mosogatórongy.

KRAKI köhög. Tehát kérem. A dolog természeténél fogva és tekintve az izé... sértés minőségét... ööö... feltételeink...

POFAPÁL. Na, csak nyomja ki, öreg!

DR. KUSS könnyedén. Azt hiszem, felünk megelégszik kétszeri golyóváltással, tíz lépésről, öt lépés avance. Könnyedén. Aztán persze kard... lovassági kard... nehéz... könnyedén ...végkimerülésig... könnyedén ...vagy még tovább... ahogy tetszik... legyint.

KRAKI. Mi adhatunk maguknak. Nekünk van szívünk. Ne mondják, hogy smucigok vagyunk.

DR. SZAMÁR fagyosan. Hát kérem. A lovassági kardot elfogadjuk, hanem persze bandázs nélkül. Mert a becsület, uraim, olyan dolog, amivel nem szeretek tréfálni...

POFAPÁL. Vagy mosogatórongy az ember...

DR. KUSS. Pardon. Mi az, hogy bandázs nélkül?

DR. SZAMÁR könnyedén. Hát bandázs nélkül... Mi se vagyunk smucigok... Hát bandázs nélkül... ó, igen... sőt kötés nélkül... meztelenül... nekivörösödve és ötszöri golyóváltás... feldühödik ...és nyolc lépés... és hat lépés avance... és lőni... és szúrni... és vágni... és rúgni... ordít azt hiszi, mi gyávák vagyunk? Nyavalyás! Röhög.

DR. KUSS fagyosan és nyugodtan. Hát kérem, ez komisz pimaszság. Hát kérem, ez pimasz komiszság. Mi mindent adunk, de túllicitálni nem hagyjuk magunkat. Ötszöri golyóváltás se elég? Hát még mi kellene? Gumi nem kellene az orrotokra?

DR. SZAMÁR dühösen. A becsület, az becsület! Üti az asztalt. És még egyszer becsület, und nochemol, és akinek nem tetszik, bújjon. Az a nyavalyapiszok bújjon!

POFAPÁL. Vagy mosogatórongy az ember...

KRAKI. Mi, még ez a górbarom is beszél?

POFAPÁL ordít. Igenis beszélek! És nem vagyok górbarom. És más a górbarom. Hordár! Piszok!

KRAKI monoton hangon ordít. Sikkasztó! Büdös!

POFAPÁL m. f. Nem is igaz! Maga a büdös! Rúg.

KRAKI. Rúgsz? Még rúgsz? Pofoz.

DR. SZAMÁR közbelép, de Kraki őt is megpofozza.

DR. SZAMÁR. Na, hát ez már mégis sajátságos. Hogy jön ez az ember ahhoz, hogy itt engem pofozzon?

DR. KUSS. Ugyan, ugyan... nyugodtabban, uraim... nyugodtabban... csak a kérdésekhez... egyszerre csak egy...

DR. SZAMÁR. Na ja, az nem úgy van... Hogy pofoz ő engem?... Majd megtanítom!... Holnap tízkor várom a lakásomon!...

KRAKI. Én is önt... holnap tízkor!... A lakásomon!... Érti?!...

DR. KUSS. Ugyan, Kinder, micsoda butaság. Csak nem fogtok komolyan összeveszni?!

DR. SZAMÁR. Az nem úgy van... Pofozni nem lehet... Az ember ordít, de nem pofoz.

DR. KUSS. Na jól van, ez gyerekség... Komoly ember nem gyerekeskedik ilyen szamárságon... Na, cvikipuszi.

DR. SZAMÁR makacsul. Nem, pofozni mégse szabad. Vannak határok... Még köpni inkább szabad. Engem nem lehet...

KRAKI. Magát? Magát le se köpöm.

DR. SZAMÁR dühösen. Na látja? Ilyen pimasz még mindig. És még így akarja, hogy kibéküljek! Nem, nem.

DR. KUSS. Na... na... ugyan... ugyan... béküljetek ki, hisz így nem lehet tárgyalni... Krakihoz. Na, békülj ki! Dr. Szamárhoz. Na, gyorsan!

DR. SZAMÁR kedves durrogással. Nem, nem, nekem ne mondja, hogy le se köp.

KRAKI nemesen. Hát jól van, tudja mit, ne veszekedjünk, leköpöm. Leköpi. Általános kibékülés, csók.

DR. KUSS. És most folytathatjuk, uraim... Tehát háromszori lovasság... ötszöri bandázsváltás... golyó végkimerülésig...

POFAPÁL. Vagy mosogatórongy az ember...