Ballada (Móra Ferenc)
szerző: Móra Ferenc
Fehér babaháznak
Rácsos kapujába
Páváskodik Panka
Szép bodor babája.
Piros rokolyába,
Patyolat kötőbe,
Bodor baba, kit vársz
Pillangós cipőbe?
»A ki megöntözzön,
Várom a gavallért.
Nem sajnálok tőle
Se tojást, se tallért.
Szagos rózsavizét
Ne sajnálja ő se:
Bodorhajam jobban
Bodorodik tőle.«
Nem marad gazdátlan
A tojás, a tallér:
Ott jön már, ott jön már
A híres gavallér!
De nem gyalog jő ám,
Sem pedig batáron:
Porcelánhuszár jön
Porcelánszamáron.
Kacagány a vállán,
Csákó a fejében,
Rózsavizes üveg
A kesztyűs kezében.
Ahol szalutál már
Az üvegpolc sarkán,
A bajusza végén
Sodor egyet nyalkán.
A bodor baba már
Rá is mosolyodik,
Mikor a szamárka
Nekiszilajodik.
Lába nagyot toppan,
Feje nagyot koppan,
Porcelánszamárka
A földre lepottyan.
Porcelánhuszárnak
Kitörött a nyaka,
Szívhasadva nézi
Szegény bodor baba.
Anyukának keze
Zörög a kilincsen -
Jaj, a jó Isten ránk
Kegyesen tekintsen!