Bürger epigrammjaiból
szerző: Gottfried August Bürger, fordító: Reviczky Gyula

      1.

Ha rágalom megcsipdesett,
Szolgáljon vígaszul tenéked:
Az a gyümölcs legízesebb,
Melyen darázsok csipkedének.

               2.

Van a világon sok szamár, ki
A csalogányt ohajtja látni,
A mint lisztes zsákot czipel.
Mi joggal, nem tudom, mivel
Csalogány nem kivánja egy sem,
Hogy a szamár is énekeljen.

               3.

Panasz kel így meg úgy gyakorta
Fenhéjázó, gőgös nagyokra.
Alábbszállítnák ők e büszkeséget,
Mihelyt ti nem csúsznátok, mint a féreg.

               4.

A mig van egy ép tagja, mellyel
Megszerzi kenyerét, a tisztes ember
Az alamizsnát addig vesse meg.
S ha ezt is elveszíti végre:
Legyen rá mersze, büszkesége
S éhezze át az életet.