Bárcsak hamar estve lenne

← Széles viz a Duna (2)

Népdalok és mondák (2. kötet) szerző: Erdélyi János Bárcsak hamar estve lenne

Mi, mi hát az a szerelem →

Bárcsak hamar estve lenne,
Hogy a nap immár lemenne;
Kész az ágyam, meg van vetve,
Minden örömem ott lenne.

Megkerültem a házadat;
Még sem láttam az uradat,
Nyisd meg rózsám, az ajtódat,
Ereszszed bé galambodat.

Megnyitottam az ajtómat,
Bebocsátom galambomat,
Nézd meg belől a házamat,
Néked adom már magamat.

Jaj de félek az uradtul,
Hogy ha még ma haza fordul:
Neked a hátad megpuhul,
Nekem becsületem csorbul.

Ne gondolkodj semmit azon,
Elébb adtam az uramon;
Ne gondolkodj semmit azon,
Hogy házamnál megriaszszon.