Az oroszlán halála
szerző: Leconte de Lisle, fordító: Kosztolányi Dezső

Öreg vadász volt, künn élt a vadonba,
     sötét ökörvér volt az itala.
Bámulta a sikot, tengert borongva,
     s bőgött a pusztán búsan, egymaga.
 
Majd kárhozottan sínylődött a hitvány
     fogságba, nézte a bamba csőcselék.
Dobogva járkált a nagy vaskalitkán,
     s a rácsba zúzta óriás fejét.
 
Hogy nincs menekvés már: belátta végre,
s akkor otthagyta a vizét, husát:
megölte az éhség s a szomjuság.
 
Ó szív, te forradalmas görcsbe sínylő,
ki sírva vergődsz a föld ketrecébe,
vajon miért nem mersz úgy tenni, mint ő?