Az Antarktisz szonettje
szerző: Orosz László Wladimir


Kövek közt kúszik az eszelős Wilson:
«Páfránylenyomat… Íme, itt fut haránt,
Megleltük hát a nekünk szánt Kánaánt!»
(Hol létnek határt ezer jeges szirt von,

Érteni lehet, miről is írt Milton.)
«Elviszek mindent, bizonyíték gyanánt,
Itt britek laktak, s zabálták a banánt!»
Scott már Noé, és nincs oka, hogy tiltson:

Tizennégy kiló mindenképp felférhet.
(Fagy-óceánon: banán, britek, páfrány,
E csontból-sajgó fosszília-élet,

Egy bomló fénycsepp a szivárvány-hártyán.)
S kabátot tárnak a lüktető szélnek,
És gyűlik a kincs a szántalpas Bárkán.