Az üres szék

Az üres szék szerző: Sully Prudhomme, fordító: Kosztolányi Dezső

'

Ha a kedves örökre elhagy,
   sejtjük , mily nagy a veszteség,
de a síró szó szánkon elfagy.
   nem jön a könny szemünkre még.

Sem a nehéz, fekete vászon,
   sem a Dies irae sora,
nem tud könnyiteni a gyászon,
   ajkunk lezárja egy csoda.

Könnyekbe fulladunk meredten,
   ha ránk tekint a sírtorok,
és a koporsón tompa csendben
   a rög nehéz zajjal kopog.

De hogyha jönnek csöndes esték,
   keressük a kedves személyt,
s némán mered ránk egy üres szék,
   s akkor szivünk mindent megért.