Az én hazám város volna
Az én hazám város volna,
Közepében egy bolt volna:
Én volnék a patikáros,
Ha megengedné a város.
Én árulnék pirosítót,
Leányoknak ifjúitót,
Legényeknek szomorítót.
Ha én boltos legény volnék,
Piros pántlikát árulnék;
Szőke kis lány arra menne,
Fekete tafotát venne.
Ide jőjön, itt válaszszon,
Tán nem gyászol, lányasszony!
Talán nem gyászol, lányasszony!
Dehogy nem gyászolok, hallja!
Most fekszik a rózsám halva.
Nem élek én már sokáig,
Húshagyó végső napjáig.
Kiterítnek akkorára,
A galambom két karjára,
A galambom két karjára.