Az éjhez
szerző: Garay János

Szép vagy, éj, csillagpalástban,
   A szendergő föld felett,
Mint egy tündér ősmondában,
   Mint egy bájemlékezet.

Benned a hold lágy sugára
   És a csillagmilliárd
Csába villik légtáncára
   Szellemek hónába ránt.

S a liget hűs ernyejében,
  A susogló ér felett,
S a kebelnek rejtekében
   Száz kegyisten lejteget.

Minden oly szép, oly regényes
   Tünde fényhomályodon,
Mintha minden, ami édes,
   Csak körödben volna hon.

Ah de múló tüneményed,
   Mint az ifjúságé vész,
Fellegekből hajnal ébred
   S a varázskör szétenyész.

Felsüt a nap, fénysugárral,
   Felderül a csalvilág:
És a villik légtáncával
   Elröpült az ifjúság!