Atrídeszt akarám...
Θελῶ λεγεῖν Ατρεῖδας[1]
szerző: Ismeretlen, fordító: Arany János
Anakreon I. dala.[1][2]
1877 után.

Atrídeszt akarám és Kadmoszt zengeni: ámde
   Kobzom húrjai rá mind csak Erószt felelék.
A minap új ideget válték, sőt lantot egészen:
   S Hérakleszt magam, a lant meg Erószt danolá
Béke tehát veletek mostantól, isteni hősök!
   Mert e lant egyedűl a szerelemre való.


Megjegyzés
  1. 1,0 1,1 A forrást jelentő kötetben csak a görög címe – Θελῶ λεγεῖν Ατρεῖδας – szerepel, azonosítása más költemények összevetésével történt.
  2. Korábban e verseket Anakreónnak tulajdonították, később azonban filológusok kiderítették, hogy valójában Anakreón modorában írott ógörög dalokról, úgynevezett anakreonteiákról van szó. Szerzőjük ismeretlen.