Aratás nélkül

Aratás nélkül
szerző: Gyóni Géza

(1904-1909 között)

Tépd csak a lelkem, fekete madár!
Fekete vád, tépd csak a lelkem.
Hótakaróban már a határ -
S én még, jaj, magot se vetettem.

Sarlóval a gondosak majd vidoran
Indulnak a bő aratásra.
Galambok raja búgva suhan
Termő mezőkre, kövér kalászba.

Fehér galambom... az se marad...
Fényes, puha tolla messze ragyog.
S csak nézek utána. Lábam alatt
Vetetlen, meddő, koldus ugarok.