Aprilisra

Aprilisra
szerző: Tisza Domokos

Ez a világ bolond világ,
Ezer fajta nyomoruság.
Nem is élnék benne, hogyha
Valahol jobb kvártély volna.

Minden ember bolond. Ej! de
Ez már a föld sorja, rendje.
Öt több mint négy, de még nem hat,
Nem vagyok a legbolondabb.

Aprilis van völgyön, hegyen,
Hittem, ki engem rászedjen,
Nincsen a föld golyóbison,
S ez volt első Aprilisom.

Azóta sok rászedett már,
De az szintén Aprilist jár.
Ha rászednek, hát nevetek,
Az is bolond, ki rászedett.

Egy már nekem széna, szalma,
Megjött szivem nyugodalma.
Követem a világ sorját,
Vígan járom a bolondját.