Anyám (Móra László)

Anyám
szerző: Móra László

1936.

Ha csendes ajkam méla dalba fog,
S a napsugár díszíti kis tanyám;
Egy áldott asszony hosszan átölel,
Beszédes csók parázslik ajakán:
— Légy áldott érte, drága jó Anyám!

Ha fáj a seb a szívem fészkében,
S ha jaj pihen a lelkem ablakán:
Egy áldott asszony forrón átölel,
Meggyógyulok babusgató szaván:
— Légy áldott érte, drága jó Anyám!

Ha vedlett fészkünk buját nézdelem,-
Ha szállok át a meglopott Hazán,
Egy áldott asszony átölel, tanít:
„A szép időnk még visszajő talán!”
Biztass! Én hiszek drága jó Anyám!

Hiszek, — Te földnek égi asszonya,
Ki szenvedések titkos hajnalán
Kincs-szivet és vért adtál nekem,
S meglásd — a Mennyországnak ablakán
Kinéz az Isten és megáld: Anyám!