Amott van egy kis ház
Amott van egy kis ház
Arczczal napkeletnek,
Keserű a leve,
A mit abban főznek.
Benne van egy asztal,
Gyászszal megteritve,
Rajta van egy pohár,
Bánattal megtöltve.
Akárkié legyen
Az a teli pohár,
Csak nekem kedvezzen
A kegyetlen halál.
Ugyan édes anyám,
Mi bajom én nekem?
Három rőf pántlika,
Által nem ér engem.
Eddig egy rőföt is
Bokrosan kötöttem,
Már most három rőföt,
Csimbókra kell kötnem.
Kötöttem bokrétát,
Egy szőke legénynek,
Hogy ha meghalok is,
Szépen kivigyenek.
Elvennélek rózsám,
De anyám nem enged,
Mert a házábul is
Majd kiverne téged.