Ah hol vagy magyarok
Ah hol vagy magyarok
Tündöklő csillaga!
Ki voltál valaha
Országunk istápja?
Hol vagy István király?
Téged magyar kiván,
Gyászos öltözetben
Te előtted sirván.
Rólad emlékezvén,
Csordulnak könyei,
Búval harmatoznak
Szomorú mezei.
Lankadnak szüntelen
Vilézlő kezei;
Nem szünnek iszonyú
Sirástól szemei.
Virágos kert vala,
Hires Pannonia,
Melly kertet öntöze
Hiven szüz Mária.
Kertésze e kertnek,
István király vala,
Termesztője ennek
Ő vele meghala.
Ennek életében
Élt a Magyarország,
Ő halála után
Lett holt eleven ág.
Előtted könyörgünk
Bús magyar fiaid.
Hozzád fohászkodunk
Bús magyar fiaid.
Tekints István király,
Szomorú hazádra,
Forditsd szemeidet
Régi országodra.