A szánakodóhoz
A szánakodóhoz
szerző: Vörösmarty Mihály
szerző: Vörösmarty Mihály
Börzsöny, 1822 VÖRÖSMARTY ÖSSZES KÖLTEMÉNYEI. ELSŐ KÖTET. 5. oldal
Szánsz ha titkos búm könyűit
Folyni látod arczomon,
Szánsz ha bánatom kitörve
Nyög keserves ajkamon;
De nem indíthat szerelmet
A könyű s panasz:
Részvevést gerjeszt csak ─ ah de
Nem szerelem az!
Ha vidámságom felébred
A remény sugárira,
S elmerülve nézek arczod
Andalító bájira:
Mintha lágyulnál, enyelgve
Látszol inteni,
Haj csak látszol! ─ úgy miként én,
Nem tudsz érzeni!
Míg van épség tagjaimban,
Míg virágzik életem,
Míg doboghat s gerjedezhet
Érted égő kebelem;
Addig, édes! tégy velem jót,
Ó ne szánj, szeress!
Szánhatsz, majd ha nyugtot e szív
Síron túl keres.