A sír
szerző: Friedrich Hebbel, fordító: Kosztolányi Dezső

Egyszerre ástam, ástam,
    mig testem izma bírt:
ájult lidércnyomásban
    ástam egy csúnya sírt.

Bódulva vágyakoztam
    édes jutalmamért,
mert tudtam, hogy a munkám,
    végén köszönt a bér.

Fáradt karom lecsüggedt,
    elkészültem vele
és vágytalan-sötéten
    hulltam magam bele.