A rongyosok
A rongyosok
szerző: Móra László
szerző: Móra László
1939.
Szeptemberben nagyot dobbant szíve
S ment boldogan, mert hítta a haza
És kergette a becsületszava.
Októberben, fenyveserdő szélin
Hajrát zúgtak a névtelen nagyok,
Egyszer csak, jaj! – a szívéhez kapott.
Harangzúgás, menet nem kísérte,
Rádió sem emlékezett róla...
Koszorúja egy szál őszirózsa.
Mit álmodik? Vagy mit panaszkodik?
Hol született és mi volt a neve?
Nem tudja más, csak örök Istene.
Hős volt, nagy volt ő s a többi ezren,
Az öklük érc, a szívük vert arany.
A „rongyosokon” Isten csókja van.
Isten csókja dajkálgatja őket,
Aranyérmet szór a napból rájuk,
Halálukért ez a glóriájuk...