A mostohám

A mostohám
szerző: Gyóni Géza

(1904-1909 között)

Bús óra ez ─ s már nemsokára
Úgy száll ez is a végtelenbe,
Mint bús óráim többi árva,
Csalódott néma névtelenje.

Nekem az idő mostohám csak.
Gyönyörös, forró, szép óráit
Tékozló kézzel osztja másnak ─
S rám üres napok torka ásít.

S tudom, igy marad mostohámnak ─
Míg egyszer csak utálatomban
Odalököm a rongy-órákat.

Megszeppen majd ─ s én mosolygom csak,
Hogy hazug gyászban, bünbánóan
Síromra sok, sok virágot rak.