A münsteri király
Lenyírták s erre nyomban
bő lett a korona,
fülét kissé lenyomta
és már ekkoron a
nyomor csaholt e fülbe,
hallotta eleget.
A jobb kezére ült le,
hogy kapjon meleget
s nehéz üleppel szurkolt.
Lent van, érezte, lent:
mertmár alighogy úr volt,
s a szerelem se ment.