A kinek nincs szeretője
A kinek nincs szeretője,
Menjen ki a zöld erdőbe.
Szakaszszon egy falevelet,
Adja annak, a kit szeret.
Mondja neki: édes rózsám,
Eljösz-e farsangban hozzám?
Ha valami lesz belőle,
Kérjen egy pár csókot tőle. —
Nekem nem kell, van már nekem,
Adott isten, a mit kértem.
Szépet adott, jót is adott,
Kiben szivem megnyugodott.