A kertek most már álmosak...

A kertek most már álmosak...
szerző: Somlyó Zoltán

Szalad a koraőszi szél
a burgonyaföldeken át.
Viszi az élet illatát.

Viszi a mély, fanyar szagot,
az üdvösséget és a bút...
Ez a kanyargós, örök út...

A kertek most már álmosak;
már kéken andalg a sövény
hűs réseiben a kökény.

Ő lesz az úr maholnap itt:
a csípős, meggondolt, a bölcs,
a szerény kései gyümölcs...