A karádi fasorban

A karádi fasorban szerző: Gárdonyi Géza

Mikor ezt a fasort látom,
eszembe jut ifjuságom.

Fenn az égen a hold sétált,
a fasorban meg mi ketten,
A hold nézte csillagait,
én Vilmában gyönyörködtem.

Csend volt, csend az árnyas tájon.
És én mondtam: "Szép virágom".
Csend volt, csend a fényes égen.
És én mondtam: "Üdvösségem!"

Hozzám simult, mint a virág,
s én megcsókoltam homlokát.