A kamat

A kamat szerző: Ady Endre

Nemcsak a dalban van poézis,
Költői minden, ami szép,
A kamatlábra verset írni
Nem költőitlen semmiképp!...
Én nem vagyok nagyon érzékeny
És mégis a hír úgy meghatott,
Hogy Mekkánkban, a drága Bécsben
Leszállították a kamatot,
E hír - ismétlem - meghatott...

Négy és fél percent nem cseng oly jól,
Mint lanyha éjjel s holdvilág,
De többet ér így szimpla szónak,
Mint egy kötetnyi szóvirág.
Óh, írtam én alanyi verset,
Tán többet, mint ötöt, hatot,
A lábak jók, de a kamatláb
Hatása sokkal szebb, nagyobb,
Úgy meghatott, úgy meghatott...

Én nem kapok ugyan már kölcsönt,
Még adni sem hamar fogok
És ha számot vetek magammal,
Örömre sincsen túl sok ok.
És mégis szép úgy elgondolni:
Négy és fél percent a kamat,
Négy és fél percentre kapnék pénzt.
Azaz kaphatnék, mert szabad,
Csak aki adjon, nem akad...

Az tesz engem nagyon boldoggá,
Hogy mást tesz boldoggá e tett.
Hiszen már a tönk szélén álltak
A szegény tőkepénzesek.
Hat percentért pénzük nem kellett,
Most már adós akad,
Nem hal meg a vagyonos osztály,
Élénk az üzlet és szabad:
Négy és fél percent a kamat!...