A fiatal lány

A fiatal lány szerző: Francis Jammes, fordító: Kosztolányi Dezső

A fiatal lány oly fehér,
karján feltűrve a ruha,
csuklója csupa zöldes ér
      s puha.

Sohase tudni, hogy miért
nevet. Most hallasz egy sikolyt,
és néha — szinte-szinte sért —
      rikolt.

Nem sejti az édes baba,
hogy mosolyának párja nincs,
s rózsánál rózsább ajaka
      a kincs?

Olykor — nem mindig — azt hiszed,
hogy okos, de csupa zavar.
Halkan gügyög, susog, zizeg,
      hadar.

„Ha tudnád... Mi történt velem...
Oh drááágám! Rém boldog vagyok
Őt láttam... szerdán." ─ Szüntelen
      gagyog.

Hogy bánatos egy-egy fiú,
elhallgat szörnyű-komolyán,
és nem nevet, akár a bú,
      olyan.

A rét kanyargó útjain
virágot szed a kis buta,
markába pitypang, kankalin,
      ruta.

Fehér. Arcán ragyog a hús,
a karja hamvas puhaság.
Hosszú, merev, s lehajtja bús
nyakát.