842/1916. M. E. számú rendelet
Az osztrák-magyar monarchia közös intézményeinek használatára szolgáló kis címer eddigi leirását a 3.969/1915. M.E. számú rendelet (R. T. 1.712. l.) 1. §-ának II. része tartalmazta, eddigi rajzát pedig az emlitett rendelet 2. §-ában megjelölt II. ábra tüntette fel.
Az 1916 : XV. törvénycikk (1916. évi március hó 2. napján kelt horvát-szlavon autonóm törvény) 1 §-ában foglalt rendelkezés következtében Ő császári és apostoli királyi Felsége 1916. évi március hó 5. napján a cs. és kir. Ház és a külügyek miniszteréhez intézett s egyidejűleg a m. kir. miniszterelnökkel is közölt legfelsőbb kéziratával a közös intézmények használatára szolgáló címer kis kategóriáját új alakban méltóztatott legkegyelmesebben megállapitani.
A m. kir. minisztérium az emlitett közös kis címerre vonatkozó új leirást és új címerrajzot a következőkben teszi közzé :
A közös kis címer leirása a következő :
A közös kis címer a legfelsőbb uralkodóház címerével (A.) és a jelmondatos szalaggal összekötött, egymás mellé állitott következő címerekből : úgymint jobbról az osztrák tartományoknak kis címeréből (B.), és balról a magyar szent korona országainak kisebb egyesitett címeréből (C.) alakul.
A. A legfelsőbb uralkodóház címere a két államnak : Ausztriának és Magyarországnak címerpajzsaira, föléjük emelkedve, akként helyezkedik, hogy azt a két államcímer történelmi koronái : az osztrák császári korona és a magyar szent korona magasságában felülmulják.
Ennek a címernek pajzsa kétszer hasított ; középső vörös mezejében ezüst pólya (»Ausztriai Ház«); jobbról aranyban kékkoronás, kékkel fegyverzett, kiöltött kék nyelvű vörös oroszlán (Habsburg), és balról aranyban három, haránthelyzetű, csonkitott ezüstsassal megrakott vörös harántpólya (Lotharingia).
A pajzson az osztrák császári hercegeket s főhercegeket és magyar királyi hercegeket megillető hétabroncsos királyi korona nyugszik ; a pajzsot az aranygyapjas rend nyaklánca veszi körül.
B. Az osztrák tartományoknak jobbról álló kis címere arany pajzs, amelyben mindkét fején királyi koronás, arannyal fegyverzett, fekete kétfejű sas látható, amely jobb karmában kardot és kormánypálcát, bal karmában pedig birodalmi almát tart (az osztrák császári méltóság jelképe). A sas mellén vörös szivpajzsban ezüst pólya (»Ausztriai Ház«). A pajzson az osztrák császári korona nyugszik.
C. A magyar szent korona országainak balról álló kisebb egyesitett címere hasított pajzs alul betolt, behajló szélű ékkel. Jobbról vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező ; balról vörös mezőben zöld hármashalomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst, talpas kettőskereszt ; az éken, amelynek felső csúcsa a jobboldali címermező felülről számitott ötödik vágóvonaláig ér, ezüsttel és vörössel öt sorban sakkolt mező. A pajzson a magyar szent korona nyugszik.
Közvetlenül a pajzsok alatt van az »Indivisibiliter ac inseparabiliter« jelmondatok fekete lapidáris betükben viselő, aranyszélű, ezüst mondatszalag.
A közös intézmények használatára szolgáló kis címer új rajzát az idemellékelt ábra tünteti fel.
Az osztrák-magyar monarchia közös intézményeinek használatára szolgáló címer tárgyában 1915. évi november hó 5-én 3.969/1915. M. E. szám alatt kiadott rendeletnek (R. T. 1.712. l.) a közös kis címerre vonatkozó rendelkezései és melléklete, nevezetesen e rendelet 1. §-ának II. része és a 2. §-ban említett II. ábra hatályukat vesztik.
A közös intézmények használatára új alakban megállapitott kis címer alkalmazásáról külön szabályok rendelkeznek.
A jelen rendelet az 1916 : XV. törvénycikkel (1916. évi március hó 2. napján kelt horvát-szlavon autonóm törvénnyel) egyidejűleg lép életbe.
Budapesten, 1916. évi március hó 9-én.
m. kir. miniszterelnök. |
Melléklet a 842/1916. M. E. sz.-hoz.
.png)