1957. évi II. törvény
1. § Az Alkotmánynak a minisztertanácsról szóló 22. §-a következőképpen egészül ki:
„22. § Az államigazgatás legfelsőbb szerve a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa. (A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány.)”
2. § Az Alkotmánynak a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról rendelkező 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § A Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza.”
3. § Az Alkotmánynak a Magyar Népköztársaság címeréről szóló 67. §-a a következőképpen módosul:
„67. § A Magyar Népköztársaság címere: kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, világoskék mezőben álló, ívelt oldalú piros-fehér-zöld színű pajzs. A búzakoszorút balról piros-fehér-zöld, jobbról vörös színű szalag fonja át. A pajzs fölött középen elhelyezett ötágú vörös csillag aranyszínű sugarakat bocsát a mezőre.”
4. § Az Alkotmánynak a Magyar Népköztársaság zászlajáról szóló 68. §-a a következőképpen módosul:
„68. § A Magyar Népköztársaság zászlaja piros-fehér-zöld színű.”
5. § A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba.
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. |
a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. |
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa – az 1956. évi 26. számú határozata szerint – javaslatot terjeszt az országgyűlés elé az Alkotmány 22–24. §-ainak, valamint 67. §-ának a megváltoztatására.
1. Az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdése szerint: „A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama.” A 3. § leszögezi: „A Magyar Népköztársaság állama védi a dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre. A Magyar Népköztársaságban megvalósul a munkásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésével.”
Az Alkotmány hivatkozott rendelkezései szerint a minisztertanács, mint az államigazgatás legfelsőbb szerve, a szocializmust építő proletárdiktatúra kormánya; osztálytartalmát és feladatát tekintve: – a burzsoá-fasiszta rendszerrel szemben – forradalmi, munkás-paraszt kormány. Hazánkban 1956. október-november hónapok folyamán a kapitalista rendszer restaurációja érdekében megszervezett ellenforradalom elleni harcban létesített kormány elnevezése éppen ezért hangsúlyozza e szerv forradalmi, munkás-paraszt jellegét.
A javasolt kiegészítéssel alkotmányi kijelentést is nyer a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az az elhatározása, amellyel a Magyar Népköztársaság minisztertanácsát, mint magyar forradalmi munkás-paraszt kormányt választotta meg.
E kiegészítés tehát nem jelenti az Alkotmány érdemi módosítását.
2. Az Alkotmány 24. §-a a Magyar Népköztársaság minisztériumait sorolja fel. Ez a jogi helyzet a múltban arra vezetett, hogy bár az Alkotmány 10. § (3) bekezdésének f) pontja a minisztériumok létesítését, megszüntetését és feladatkörének megváltoztatását kifejezetten az országgyűlés hatáskörébe utalta, minden ilyen aktus alkotmánymódosítást igényelt, és arra vezetett, hogy a lényegükben alkotmánymódosítást nem jelentő átszervezések évenként több alkalommal is szükségessé tették az Alkotmány 24. §-ának megváltoztatását. Ezt a visszásságot szünteti meg a javasolt módosítás.
3. Az Alkotmány 67. §-ának módosítása Alkotmányba iktatja a Magyar Népköztársaság új címerét. A címernek összhangban kell lennie az állam politikai eszméivel, ki kell fejeznie az állam sajátosságait. A javasolt új címerben a nemzeti színű pajzs kifejezi a dolgozó magyar népnek a nemzeti hagyományokat tiszteletben tartó hazafias érzelmeit. Ezek az érzelmek harmonikus egységben vannak a dolgozók nemzetközi összefogásának eszméivel, amelyet a pajzs felett elhelyezkedő ötágú vörös csillag jelképez. Az új címer kidomborítja, hogy a Magyar Népköztársaság azoknak a nagy magyaroknak eszméit és törekvéseit váltja valóra, akik az ország függetlenségéért, a dolgozók felszabadításáért harcolva, a világszabadságnak is hűséges harcosai voltak. Az új címer kifejezi, hogy a Magyar Népköztársaság a szocializmust építő dolgozó magyar nép hazája.
4. Az Alkotmány 68. §-ának javasolt módosítása megszünteti a címernek a zászlón való kötelező feltüntetését. Nincs ugyanis szükség arra, hogy a zászlón, amely önmagában is hivatalos jelvénye az államnak, a címert, vagyis az állam másik hivatalos jelvényét külön is feltüntessék.
Lábjegyzetek
szerkesztés- ↑ Kihirdetés napja: 1957. május 23.