1954. évi X. törvény
A tanácsokról szóló 1954. évi X. törvény – az úgynevezett második tanácstörvény – 1954 és 1971 között szabályozta a helyi tanácsok működését a Magyar Népköztársaságban.
1954. évi X. törvény a tanácsokról
A magyar dolgozó nép az Alkotmányban meghatározott elvek alapján 1950. október 22-én megválasztotta a tanácsokat, a munkásosztály és a dolgozó parasztság egységes államhatalmának helyi szerveit. Ezzel lehetővé vált, hogy dolgozó népünk tevékenyen és döntő szóval résztvegyen az államhatalom gyakorlásában, az államigazgatás mindennapos munkájában.
A tanácsok munkájának eddigi tanulságai, valamint a népi demokráciánk fejlődése folytán előttünk álló megnövekedett feladatok szükségessé teszik, hogy továbbfejlesszük a tanácsok szervezetét olyan új tanácstörvény alkotásával, amely biztosítja az Alkotmány elveinek következetes megvalósulását.
Alkotmányunk értelmében a tanácsok, az államhatalom helyi szervei és egyben a dolgozó nép legszélesebb tömegszervezetei csupán a felsőbb államhatalmi szerveknek vannak alárendelve és a lakosság alkotó együttműködésével oldják meg a társadalmi, gazdasági és kulturális feladatokat.
A tanácsok államigazgatási szervei a kettős alárendeltség elve alapján látják el feladataikat: egyrészt gondoskodnak a felsőbb szervek rendelkezéseinek végrehajtásáról, másrészt azokkal összhangban megvalósítják az államhatalom helyi szerveinek utasításait.
A tanácsoknak a Magyar Dolgozók Pártja irányításával fokozott mértékben kell támaszkodniok államhatalmi és államigazgatási munkájukban a lakosságra, a Hazafias Népfrontra és a dolgozók tömegszervezeteire.
Mindezek alapján a Magyar Népköztársaság Országgyűlése, felhasználva a tanácsok eddigi munkájában szerzett tapasztalatokat és megvalósítva a Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusán elfogadott irányelveket, új törvényben határozza meg a tanácsok szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat.
ELSŐ RÉSZ
A tanácsok
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. § (1) A tanácsok az államhatalom helyi szervei és egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei, amelyek a Hazafias Népfrontra támaszkodva, a dolgozók tömegszervezeteivel szorosan együttműködve szervezik a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvételre.
(2) A tanácsok demokratikus alapelvek szerint választott és a demokratikus centralizmus alapján működő testületi szervek. Működési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik, ellátják a társadalmi, gazdasági és kulturális vezetés feladatait.
(3) A tanácsok munkájukban közvetlenül a lakosságra támaszkodnak, biztosítják a dolgozók tevékeny részvételét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom gyakorlásában.
2. § (1) Az ország területi igazgatási egységek szerinti tagozódásának megfelelően tanács működik:
a) a fővárosban, a megyében és a megyei jogú városban;
b) a járásban, a járási jogú városban, továbbá a városi (fővárosi) kerületben;
c) a községben.
(2) A kisebb lélekszámú községek a közelfekvő községgel együtt közös községi tanácsot alkothatnak.
3. § A tanács a felsőbb államhatalmi szerveknek van alárendelve és ezek irányítása alatt áll. Ennek megfelelően:
a) a fővárosi tanács, a megyei tanács és a megyei jogú város tanácsa az Országgyűlésnek, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának;
b) a járási tanács és a járási jogú város tanácsa a megyei tanácsnak;
c) a városi (fővárosi) kerületi tanács a városi (fővárosi) tanácsnak;
d) a községi tanács a járási tanácsnak
van közvetlenül alárendelve.
4. § (1) A tanácsok általános irányítását, ellenőrzését és legfelsőbb felügyeletét az Országgyűlés, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsa látja el.
(2) Az Országgyűlés, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsa általános irányító és legfelsőbb felügyeleti jogkörében:
a) kitűzi a tanácstagok általános választását és az új választást abban az esetben, ha a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács tagjának helyét kell betölteni; biztosítja a tanácstagok választásának és visszahívásának törvényességét; legfelsőbb fokon dönt a tanácstagoknak tanácstagságukkal összefüggő ügyeiben;
b) megvitatja a tanácsok, különösen a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács tevékenységét és megvizsgálja határozataikat;
c) elvi útmutatást ad a tanácsok működésére és fejlesztésre;
d) irányítja, ellenőrzi, továbbá a tapasztalatok általánosításával és elemzésével segíti a tanácsok és a tömegek kapcsolatának fejlesztését; irányelveket ad a tanácsok bizottságainak szervezéséhez, munkájuk fejlesztéséhez;
e) feloszlatja azt a tanácsot, amelynek működése az Alkotmányba ütközik, vagy a dolgozó nép érdekeit súlyosan veszélyezteti; kitűzi a feloszlatott tanács helyébe lépő új tanács megválasztásának időpontját;
f) megsemmisítheti, illetőleg megváltoztathatja a tanács törvénysértő, vagy a dolgozó nép érdekeit veszélyeztető határozatát és rendeletét;
g) dönt a főváros, a megye, a megyei jogú város, a járás, a járási jogú város és a városi (fővárosi) kerület határának megváltoztatásáról; a község határának megváltoztatásáról abban az estben dönt, ha ez új tanács alakításával, vagy működő tanács megszüntetésével jár; megállapítja a megyei és a járási tanácsok székhelyét;
h) kivehet egyes városokat a megyei tanács hatásköre alól és azokat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa alá rendelheti;
i) határoz a közös községi tanácsok alakításáról és megszüntetéséről;
j) eljár a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.
5. § (1) A tanács jogi személy.
(2) A tanácsot, mint jogi személyt, a végrehajtóbizottság elnöke képviseli; a tanács képviseletével mást is megbízhat.
II. FEJEZET
A tanács feladatai
6. § (1) A tanácsok működési területükön az Alkotmány, az alkotmányosan hozott jogszabályok és a felsőbb államhatalmi szervek által meghatározott keretek között végzik államhatalmi tevékenységüket. E tevékenységük körében közreműködnek a lakosság életszínvonalának állandó emelésében, gondoskodnak a jogszabályok által hatáskörükbe utalt feladatok megoldásáról, határoznak a helyi jelentőségű kérdésekben.
(2) A tanács vezeti a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységet. Ebben a jogkörben:
a) megállapítja – az állami népgazdasági terv és az állami költségvetés keretein belül – a tanács helyi tervét és költségvetését; irányítja és ellenőrzi a terv és a költségvetés végrehajtását, megvitatja az ezzel kapcsolatos beszámolókat;
b) irányítja a helyi mezőgazdasági és ipari termelést, a helyi kereskedelmet és közlekedést, város- és községgazdálkodást; elősegíti a dolgozó parasztság önkéntes termelőszövetkezeti mozgalmát, a szövetkezetek megszilárdítását és fejlesztését;
c) biztosítja a tanács rendelkezése alatt álló állami vagyon helyes kezelését és felhasználását, valamint a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek megfelelő működését; a helyi szükségletek kielégítésére vállalatokat (szerveket) létesít;
d) gondoskodik az egészségügyi, kulturális és szociális feladatok megoldásáról;
e) megállapítja a város- és községfejlesztési tervet és gondoskodik annak végrehajtásáról.
(3) A tanács közreműködik az országos jelentőségű társadalmi, gazdasági és kulturális jellegű állami feladatok helyi megvalósításában. Ebben a jogkörben:
a) figyelemmel kíséri a tanács alá nem rendelt gazdasági és egyéb szervek működését és segítséget nyújt azoknak;
b) megvitatja a tanács alá nem rendelt gazdasági és egyéb szervek működésével kapcsolatos beszámolókat és javaslatokat tesz e szervek munkájának megjavítására;
c) megválasztja a járásbíróságok (városi, városi kerületi bíróságok), valamint a megyei bíróságok, illetőleg a fővárosi bíróság bíráit és népi ülnökeit,
d) közreműködik az állami és társadalmi rend biztosításában, az ország védelmi képességének fejlesztésében és megszilárdításában;
e) védi és szilárdítja a szocialista törvényességet, megismerteti a lakossággal a Népköztársaság törvényeit és neveli az állampolgárokat a törvények megtartására;
f) oltalmazza az állampolgárok alkotmányos jogait;
g) szilárdítja az állampolgári fegyelmet, biztosítja az állampolgári kötelességek teljesítését;
h) biztosítja a nemzetiségek jogainak érvényesülését;
i) megvitatja az országos jelentőségű kérdéseket és javaslatokat terjeszt a felsőbb államhatalmi szervek elé.
(4) A tanács saját működésével, a tanácsnak alárendelt szervek létrehozásával, irányításával és ellenőrzésével kapcsolatban a következő feladatokat látja el:
a) megválasztja a küldöttek mandátumait vizsgáló 3-5 tagú bizottságot, meghallgatja e bizottság jelentését és dönt az egyes tanácstagok választásának törvényességéről;
b) a közvetlenül alárendelt tanácsoknál új választást tűz ki, ha egyes tanácstagok helyét kell betölteni;
c) tagjai sorából megválasztja és indokolt esetben visszahívja a tanács végrehajtóbizottságát, vagy annak egyes tagjait;
d) jóváhagyja a közvetlenül alárendelt tanácsok végrehajtóbizottsági tagjainak megválasztását, illetőleg visszahívását;
e) irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja a végrehajtóbizottságot;
f) irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja a közvetlenül alárendelt tanácsokat;
g) határoz az állandó és ideiglenes bizottságok létesítéséről; megválasztja, illetőleg visszahívja azok elnökét és tagjait; irányítja, ellenőrzi és beszámoltatja a bizottságokat;
h) a jogszabályok keretei között szakigazgatási szerveket létesít, illetőleg szüntet meg; beszámoltatja a szakigazgatási szervek vezetőit;
i) határoz a tanácstagok összeférhetetlenségi ügyeiben, lemondásuk elfogadása tárgyában és a tanácstagságukból folyó tevékenységükkel összefüggő, személyüket érintő egyéb kérdésekben.
7. § (1) A tanács feladatait a tanácstagok állandó tevékeny közreműködésével látja el. A tanácstagok résztvesznek a tanács határozatainak és rendeleteinek meghozatalában, a tanács szervező és nevelő munkájában, a hozott határozatok és rendeletek végrehajtásának ellenőrzésében.
(2) A tanács munkájába bevonja a dolgozók társadalmi, gazdasági és kulturális tömegszervezeteit és ezáltal is biztosítja a lakosság széles tömegeinek részvételét az állami feladatok végrehajtásában.
8. § (1) A tanács feladatkörében határozatokat hoz és rendeleteket ad ki.
(2) A határozatok és rendeletek nem lehetnek ellentétben a felsőbb államhatalmi és államigazgatási szervek által kiadott jogszabályokkal.
(3) A tanács az alája rendelt tanácsnak az Alkotmányba, vagy egyéb jogszabályba ütköző határozatát és rendeletét megsemmisítheti, illetőleg megváltoztathatja.
9. § (1) A tanácsok a lakosság jogait és kötelességeit érintő magatartási szabályokat csak rendeletben állapíthatnak meg. A rendeletben, annak megsértőivel szemben szabálysértés miatt bírság állapítható meg. Ennek kereteit külön jogszabály határozza meg.
(2) A tanács rendeletét a felsőbb tanácshoz kell felterjeszteni.
(3) A rendeletet a felterjesztéstől számított 15 nap elteltével lehet kihirdetni. A rendelet – ha későbbi időpontot nem állapít meg – a kihirdetés napján lép hatályba.
(4) A rendeletet a végrehajtóbizottság elnöke és titkára írja alá.
(5) A tanács rendeletét a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
III. FEJEZET
A tanács szervezete és működése
10. § (1) A tanácstagok száma:
a) a fővárosi tanácsban mintegy 5500 lakosonként 1;
b) a megyei tanácsokban legalább 70, legfeljebb 110;
c) a járási tanácsokban legalább 30, legfeljebb 60;
d) a megyei jogú városi, járási jogú városi tanácsokban legalább 80, legfeljebb 200;
e) a fővárosi kerületi tanácsokban legalább 80, legfeljebb 200;
f) a városi kerületi tanácsokban legalább 50, legfeljebb 120;
g) a községi tanácsokban legalább 11, legfeljebb 100.
(2) A tanácsok tagjainak számát az állandó lakosok számának figyelembevételével – az (1) bekezdésben megállapított keretek között – a közvetlen felettes tanács, a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok tagjainak számát pedig a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állapítja meg.
11. § (1) A fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács legalább háromhavonként, a járási tanács, a járási jogú városi, továbbá a városi (fővárosi) kerületi tanács legalább kéthavonként, a községi tanács pedig havonként köteles ülést tartani.
(2) A tanács összehívásáról a végrehajtóbizottság gondoskodik.
(3) A tanácsot a végrehajtóbizottság bármikor összehívhatja. A végrehajtóbizottság a felettes államhatalmi szervek, valamint a felettes végrehajtóbizottságok és a Minisztertanács rendelkezése alapján, vagy a tanácstagok egyharmadának indítványára – az utóbbi esetben 8 napon belül – köteles a tanácsot összehívni.
(4) A tanács többnapos ülésszakot is tarthat.
12. § (1) Az ülés napirendjének tervezetét a végrehajtóbizottság készíti el és terjeszti a tanács elé.
(2) A napirendről a tanács határoz; a felsőbb államhatalmi szervek, a felettes végrehajtóbizottságok és a Minisztertanács által meghatározott kérdéseket a tanácsnak meg kell tárgyalnia.
(3) A tanács következő üléseinek napirendjét vagy a napirend egyes pontjait előre is meghatározhatja.
13. § (1) A tanácsülés kellő időben történő és alapos előkészítéséről a végrehajtóbizottság köteles gondoskodni.
(2) Az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon idejekorán értesíteni kell.
14. § (1) A tanács ülését a tanácstagok közül a tanács által esetenként választott elnök vezeti. A tanács az ülés megnyitása után a jegyzőkönyv hitelesítésére két tanácstagot jelöl ki.
(2) A tanács ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a tanácstagoknak több mint a fele jelen van. Ellenkező esetben 8 napnál nem későbbi időpontra a tanácsülést ismét össze kell hívni.
(3) A tanács határozatait szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetében az ülés elnökének szavazata dönt.
15. § (1) A tanács ülései általában nyilvánosak, rendkívüli esetben azonban a tanács zárt ülést is tarthat.
(2) A tanács ülésén szavazati joguk csak a tanácstagoknak van.
(3) Az ülésen felszólalhatnak azok is, akiket a tanács vagy a végrehajtóbizottság az ülésre tanácskozási joggal meghív.
(4) A felsőbb államhatalmi szervek, a Minisztertanács, a felettes végrehajtóbizottságok tagjai és kiküldöttei, továbbá a területileg illetékes ügyész és felettesei - tanácskozási joggal - résztvehetnek a tanács ülésén. A minisztériumok és az egyéb országos hatáskörű szervek, továbbá a felettes szakigazgatási szervek kiküldöttei - az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán - tanácskozási joggal ugyancsak résztvehetnek a tanács ülésén.
(5) Ha a tanács az alája nem rendelt szerv munkáját, beszámolóját, vagy javaslatát tárgyalja, e szerv vezetőjét tanácskozási joggal meg kell hívni a tanácsülésre. A szerv vezetője a tanács ülésén köteles megjelenni.
(6) A végrehajtóbizottság szakigazgatási szerveinek vezetői kötelesek a tanácsülésen résztvenni és az ügykörüket érintő kérdésekre felvilágosítást adni.
16. § (1) A tanács üléseiről a tanácskozás lényegét és a hozott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvet az ülés elnöke, a végrehajtóbizottság titkára, továbbá a jegyzőkönyv hitelesítésére kijelölt két tanácstag írja alá.
17. § A tanács ülésének előkészítésére, összehívására és a tanácskozás rendjére vonatkozó részletes szabályokat – tanácsfokozatonként – a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állapítja meg.
IV. FEJEZET
A tanács bizottságai
18. § A tanács a dolgozók széles tömegeinek az állami ügyek intézésében való tevékeny részvételére, a tanács feladatainak eredményesebb ellátására és munkájának folyamatos elősegítésére állandó és ideiglenes bizottságokat alakít, amelyek a tanács javaslattevő, véleményező és ellenőrző szervei.
19. § (1) Az állandó bizottság a tanács megbízásából a lakosság javaslatainak felhasználásával és a helyi viszonyoknak megfelelően:
a) segíti a tanácsot a tanács és felsőbb szervek rendelkezéseinek végrehajtásában, valamint a lakosság javaslatainak és panaszainak intézésében;
b) ellenőrzi a végrehajtóbizottság szakigazgatási szerveinek, valamint a tanács alá rendelt vállalatoknak és egyéb szerveknek tevékenységét, tanulmányozza e szervek fejlesztésének lehetőségeit és tapasztalatai alapján javaslatokat készít;
c) ellenőrzi a tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben a tanácsnak alá nem rendelt szerveket;
d) szervezi és neveli a lakosságot az állami feladatok végrehajtására.
20. § (1) Az állandó bizottságok elnökét és tagjait a tanács ülésén választja. A tanács – indokolt esetben – a bizottságok tagjait visszahívhatja, vagy a bizottságot megszüntetheti.
(2) Az állandó bizottság elnöke és tagja csak tanácstag lehet.
(3) Az állandó bizottság – elnökét beleértve – legalább három tagból áll.
21. § (1) Az állandó bizottság köteles működéséről a tanácsnak beszámolni.
(2) Az állandó bizottság a végrehajtóbizottságnak javaslatot tehet, amelyet a végrehajtóbizottság a javaslat beterjesztésétől számított 30 napon belül köteles megtárgyalni.
(3) Az állandó bizottság és a végrehajtóbizottság egymást segíti és tájékoztatja.
(4) A végrehajtóbizottság szakigazgatási szervei, a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek kötelesek az állandó bizottság ügykörét érintő kérdésekben a kívánt felvilágosítást megadni.
(5) Az állandó bizottság feladatainak eredményesebb ellátása céljából munkájába bevonja a dolgozókat, a különböző munkaterületek szakembereit.
(6) A tanács alá nem rendelt szervek – a törvény 61-63. §-ainak keretében – kötelesek az állandó bizottságokat azok működési körében tájékoztatni és részükre az ellenőrzést lehetővé tenni.
22. § A tanács köteles állandó bizottságot szervezni – külön-külön, vagy összevontan – a pénzügyi, a város- és községgazdálkodási, az oktatási, a népművelési, az egészségügyi, a szociális, az ipari, a kereskedelmi, a mezőgazdasági és begyűjtési feladatok eredményes megoldásának elősegítésére. A tanács a helyi viszonyok figyelembevételével egyéb feladatok megoldására is alakíthat állandó bizottságokat.
23. § (1) A tanács meghatározott ügyek előkészítésére, továbbá egyes szervek működésének vagy egyes feladatok végrehajtásának megvizsgálására ideiglenes jelleggel bizottságokat alakíthat.
(2) Az ideiglenes bizottság létrehozása, szervezete és munkája tekintetében az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.
24. § A tanácsok állandó és ideiglenes bizottságainak szervezeti és működési irányelveit, munkamódszereit – tanácsfokozatonként – a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állapítja meg.
V. FEJEZET
A tanácstagok jogai és kötelességei
25. § (1) A tanácsok tagjait a tanács működési területének választópolgárai négyévi időtartamra választják az Alkotmányban megállapított alapelvek szerint. A tanácsok tagjait a választók a törvénynek megfelelően visszahívhatják.
(2) A választópolgárok a tanácsok tagjait a tanács működési területén alakított választókerületenként választják. Minden választókerület egy tanácstagot választ.
(3) A tanácsok tagjainak választására és visszahívására vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg.
26. § (1) A tanácstagoknak a tanácsokban végzett munkája a választók bizalmán alapuló megtisztelő tevékenység.
(2) Az állami és társadalmi szerveknek elő kell segíteniök, hogy a tanácstagok a tanácstagságukból eredő tevékenységüket zavartalanul és eredményesen végezhessék.
27. § (1) A tanácstag joga, hogy választóinak képviseletében résztvegyen a tanács egész működésében. Ennek megfelelően:
a) megválasztható a tanács bármely tisztségére és bármely bizottságába;
b) képviselheti a tanács megbízása alapján a tanácsot;
c) a tanács és a végrehajtóbizottság elé terjeszthet megvizsgálás végett minden olyan kérdést és javaslatot, amely e szervek hatáskörébe tartozik;
d) felszólalhat a tanács ülésén és résztvesz a határozatok és rendeletek meghozatalában;
e) a tanács ülésén a végrehajtóbizottságtól, továbbá a szakigazgatási és egyéb helyi szerveknek az ülésen megjelent vezetőitől a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre a kérdezett a tanács ülésén, legkésőbb azonban 15 napon belül válaszolni köteles;
f) a tanács alá rendelt szervektől közérdekű kérdésekben felvilágosítást kérhet; e szervek vezetői kötelesek a tanácstagnak a kért felvilágosítást megadni;
g) résztvehet és felszólalhat az alsóbb tanács ülésén.
(2) A tanácstag hivatalos tevékenységével kapcsolatban működési területén díjtalan utazásra jogosult. Az utazási kedvezményekről és az egyéb költségek megtérítéséről külön jogszabály rendelkezik.
28. § A tanácstag működése során a lakosság törvényes érdekeinek képviseletével előmozdítja az állami feladatok megvalósítását. A tanácstag kötelessége tehát, hogy
a) olyan magatartást tanúsítson, amely méltóvá teszi a dolgozók bizalmára;
b) személyes példamutatással közreműködjék az állami fegyelem megszilárdításában, az állampolgári kötelességek teljesítésében, a társadalmi tulajdon védelmében, a dolgozók jogainak biztosításában és a törvényesség megtartásában;
c) a tanács munkájában tevékenyen résztvegyen és a reábízott feladatokat elvégezze;
d) választóinak közérdekű megbízásait a dolgozó nép érdekeinek figyelembevételével teljesítse és következetesen előmozdítsa, hogy a dolgozók jogos panaszait megvizsgálják és orvosolják;
e) rendszeresen tartson fogadóórákat és más módon is erősítse kapcsolatát a lakossággal;
f) a választóknak évenként legalább kétízben beszámoljon a tanács működéséről, saját tanácstagi munkájáról és a választók közérdekű megbízásainak teljesítéséről;
g) bevonja a lakosságot az állami feladatok megoldásába.
29. § (1) Minden politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozók érdekeivel, összeférhetetlen a tanácstagsággal.
(2) Az összeférhetetlenségre vonatkozó részletes szabályokat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állapítja meg.
30. § A tanácstagság megszűnik:
a) a tanács megbízatásának lejártával, a tanács feloszlatásával, vagy a tanácsnak az igazgatási terület megváltozása folytán történt megszüntetésével;
b) visszahívással;
c) összeférhetetlenség megállapítása folytán;
d) a választójogosultság elvesztésével;
e) lemondással;
f) a tanácstag halálával.
MÁSODIK RÉSZ
A tanács végrehajtó bizottsága
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
31. § (1) A végrehajtóbizottság a tanács általános hatáskörű végrehajtó és rendelkező szerve. A végrehajtóbizottság a tanács által saját tagjai sorából választott testületi szerv, amelyet egyrészt az államhatalmi szervek, másrészt a Minisztertanács és a felettes végrehajtóbizottságok irányítanak.
(2) A végrehajtóbizottság feladatait tagjainak állandó, tevékeny közreműködésével oldja meg; tagjai résztvesznek a végrehajtóbizottság rendelkezéseinek meghozatalában, a végrehajtóbizottság szervező munkájában és a rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésében.
32. § (1) A végrehajtóbizottság a tanács megbízatásának lejárta után működését mindaddig folytatja, amíg az újonnan megválasztott tanács végrehajtóbizottságot nem választ.
(2) A végrehajtóbizottság az újonnan megválasztott tanács első ülését a választástól számított 15 napon belül köteles összehívni. Ezen az ülésen az új végrehajtóbizottságot meg kell választani.
(3) A végrehajtóbizottság tagjainak megválasztásához a közvetlen felettes államhatalmi szerv jóváhagyása szükséges.
(4) A végrehajtóbizottság tagjai megválasztásuk jóváhagyása után a tanács ülésén esküt tesznek. Az eskü szövege a következő: „Én ... esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz és Alkotmányához hű leszek, a törvényeket és a törvényes rendelkezéseket megtartom és megtartatom, az állami és a hivatali titkot megőrzöm, végrehajtóbizottsági tagságomból eredő kötelességeimet lelkiismeretesen teljesítem és minden erőmmel hazánk felvirágzását, dolgozó népünk javát szolgálom.”
33. § (1) A végrehajtóbizottság saját tagjai sorából elnököt, elnökhelyettest (elnökhelyetteseket) és titkárt választ. Az elnököt, az elnökhelyettest (elnökhelyetteseket) és titkárt a végrehajtóbizottság visszahívhatja.
(2) A végrehajtóbizottság elnökének, elnökhelyettesének (elnökhelyetteseinek) és titkárának megválasztásához, valamint visszahívásához a tanácsnak és a felettes tanács végrehajtóbizottságának, illetőleg a Minisztertanácsnak jóváhagyása szükséges.
34. § (1) A tanács a végrehajtóbizottságot, vagy annak egyes tagjait indokolt esetben visszahívhatja; a visszahíváshoz a közvetlen felettes államhatalmi szerv jóváhagyása szükséges.
(2) A Minisztertanács és a felettes végrehajtóbizottságok indokolt esetben javaslatot tehetnek az alsóbb tanács végrehajtóbizottságának, vagy a végrehajtóbizottság egyes tagjainak visszahívására. A tanácsot a végrehajtóbizottság, vagy végrehajtóbizottsági tag visszahívására azonban csak felettes államhatalmi szerv utasíthatja.
(3) A végrehajtóbizottság megbízatása megszűnik akkor is, ha a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a végrehajtóbizottságot megválasztó tanácsot feloszlatja. Ebben az esetben az új tanácsnak és végrehajtóbizottságának megválasztásáig a közvetlen felettes államhatalmi szerv ideiglenes jellegű végrehajtóbizottságot jelöl ki.
35. § A végrehajtóbizottság munkáját legfelsőbb fokon a Minisztertanács irányítja és ellenőrzi.
A Minisztertanács ebben a jogkörében:
a) beszámoltatja a végrehajtóbizottságokat;
b) irányelveket ad a végrehajtóbizottságok munkamódszereinek kialakításához;
c) összehangolja a minisztériumoknak és az egyéb országos hatáskörű szerveknek a végrehajtóbizottságok szakigazgatási szerveivel kapcsolatos tevékenységét;
d) dönt azokban a vitás ügyekben, amelyek egyrészről a miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői), másrészről a fővárosi, a megyei vagy a megyei jogú városi tanács végrehajtóbizottsága között merülnek fel;
e) figyelemmel kíséri a végrehajtóbizottságok elnökének, elnökhelyettesének (elnökhelyetteseinek), titkárának, valamint a végrehajtóbizottságok tagjainak működését;
f) indokolt esetben állásától felfüggesztheti a végrehajtóbizottságok elnökét, elnökhelyettesét (elnökhelyetteseit) és titkárát, javaslatot tehet visszahívásukra és dönt a jogszabállyal hatáskörébe utaltak fegyelmi ügyeiben;
g) gondoskodik a végrehajtóbizottságok elnökeinek, elnökhelyetteseinek és titkárainak továbbképzéséről;
h) eljár a jogszabállyal hatáskörébe utalt ügyekben.
II. FEJEZET
A végrehajtóbizottság feladatai
36. § (1) A tanács végrehajtóbizottsága a következő feladatokat látja el:
a) előkészíti és a tanács, illetőleg a felettes végrehajtóbizottság elé terjeszti a helyi gazdasági tervet és költségvetést;
b) biztosítja és ellenőrzi a tanács tervének és költségvetésének végrehajtását; a jogszabályoknak megfelelően rendelkezik a terven felüli bevétel és nyereség, valamint a megtakarítások felhasználásáról;
c) irányítja, segíti és ellenőrzi az alája rendelt végrehajtóbizottságok munkáját;
d) irányítja, ellenőrzi és összehangolja szakigazgatási szerveinek munkáját;
e) irányítja és ellenőrzi a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek munkáját;
f) gondoskodik a bejelentések és panaszok nyilvántartásáról és elintézéséről; figyelemmel kíséri működési területén a dolgozók bejelentéseinek, panaszainak intézését;
g) dönt a hatáskörébe utalt kinevezési és fegyelmi ügyekben;
h) elkészíti a tanács rendeleteinek tervezetét;
i) javaslatot tesz helyi szervek létrehozására, összevonására és megszüntetésére;
j) elbírálja az alsóbbfokú végrehajtóbizottságok határozatai ellen előterjesztett jogorvoslatokat;
k) gondoskodik működési területén a jogszabályok végrehajtásáról;
l) ellátja a tanács működésével kapcsolatban a jelen törvény, valamint más jogszabályok alapján reáháruló feladatokat.
(2) A végrehajtóbizottság a felsőbb államhatalmi és államigazgatási szervekhez előterjesztéseket és javaslatokat tehet.
37. § (1) A végrehajtóbizottság működése során ülésein határozatokat hoz és az alárendelt szervek részére utasításokat ad.
(2) A végrehajtóbizottság határozata a jogszabályok végrehajtásaként általánosan kötelező rendelkezéseket is tartalmazhat; a végrehajtóbizottságoknak ilyen határozatát a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
38. § A felettes végrehajtóbizottság – legfelsőbb fokon a Minisztertanács – felfüggesztheti az alsóbbfokú tanácsok olyan határozatának vagy rendeletének végrehajtását, amely jogszabályba ütközik, köteles azonban a felfüggesztett határozatot vagy rendeletet döntés végett az út megválasztó tanácshoz, illetőleg a Minisztertanács a Népköztársaság Elnöki Tanácsához felterjeszteni.
39. § (1) A végrehajtóbizottságnak utasítást a tanács, a felettes végrehajtóbizottság, a felsőbb államhatalmi szervek, a felsőbb végrehajtóbizottságok és a Minisztertanács adhat; ezeknek a szerveknek a rendelkezéseit a végrehajtóbizottság köteles megtartani.
(2) A végrehajtóbizottság jogszabályt sértő határozatait a megválasztó tanács, a felettes államhatalmi szervek, a felettes tanácsok végrehajtóbizottságai és a Minisztertanács megsemmisítheti, illetőleg megváltoztathatja.
(3) A végrehajtóbizottság jogszabályt sértő határozatai ellen a felsőbb szakigazgatási szervek vezetői az őket közvetlenül irányító végrehajtóbizottsághoz, a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői a Minisztertanácshoz halasztó hatályú előterjesztést tehetnek.
(4) A miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői, valamint a szakigazgatási szervek csak az alsóbb szakigazgatási szerveknek adhatnak utasítást; a végrehajtóbizottság köteles biztosítani, hogy a szakigazgatási szervek ezeket az utasításokat végrehajtsák. Ha a végrehajtóbizottság a felettes szakigazgatási szerv utasításával nem ért egyet, előterjesztést tesz a felettes tanács végrehajtóbizottságához, illetőleg a Minisztertanácshoz. Az előterjesztésnek nincs halasztó hatálya.
III. FEJEZET
A végrehajtóbizottság szervezete és működése
40. § (1) A végrehajtóbizottság tagjainak száma:
a) a fővárosi tanácsnál legalább 11, legfeljebb 19;
b) a megyei tanácsnál és megyei jogú városi tanácsnál legalább 11, legfeljebb 17;
c) a járási tanácsnál legalább 9, legfeljebb 15;
d) a járási jogú városi tanácsnál és a városi (fővárosi) kerületi tanácsnál legalább 7, legfeljebb 15;
e) a községi tanácsnál 5, legfeljebb 9, kivételes esetben kislétszámú községi tanácsnál 3.
(2) A végrehajtóbizottság tagjainak számát – a helyi körülmények figyelembevételével – a végrehajtóbizottságot megválasztó tanács határozza meg.
41. § A végrehajtóbizottság működéséért a végrehajtóbizottság tagjai testületileg és egyénileg felelősek.
42. § A végrehajtóbizottság köteles rendszeresen beszámolni működéséről az őt megválasztó tanácsnak és a felettes tanács végrehajtóbizottságnak, a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanács végrehajtóbizottsága pedig a Minisztertanácsnak.
43. § (1) A végrehajtóbizottság szükséghez képest, de legalább kéthetenként köteles ülést tartani. Az ülést a végrehajtóbizottság elnöke hívja össze.
(2) A végrehajtóbizottságot a tanács, vagy a felettes végrehajtóbizottság határozata alapján, továbbá a végrehajtóbizottság tagjai egyharmadának indítványára – ez utóbbi estben három napon belül – kell összehívni.
44. § (1) A végrehajtóbizottság akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van.
(2) A végrehajtóbizottság szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
45. § (1) A végrehajtóbizottság ülése nem nyilvános. A végrehajtóbizottság ülésén a végrehajtóbizottság tagjai, valamint a végrehajtóbizottság, illetőleg a végrehajtóbizottság elnöke által meghívottak vehetnek részt. A tanács állandó bizottságainak elnökét, a szakigazgatási szervek vezetőit, valamint a tanács alá nem rendelt szervek vezetőit a feladatkörükbe tartozó ügyek tárgyalására - tanácskozási joggal – meg kell hívni.
(2) A végrehajtóbizottság ülésén résztvehetnek - tanácskozási joggal - a felsőbb államhatalmi szervek kiküldöttei, valamint a felettes végrehajtóbizottságok és a Minisztertanács tagjai és kiküldöttei, továbbá a területileg illetékes ügyész és felettesei. A minisztériumok, az országos hatáskörű szervek és a felettes szakigazgatási szervek kiküldöttei az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán - tanácskozási joggal – ugyancsak résztvehetnek a végrehajtóbizottság ülésén.
46. § (1) A végrehajtóbizottság üléseiről a tanácskozás lényegét és a hozott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvet a végrehajtóbizottság elnöke és titkára írja alá.
47. § A végrehajtóbizottság üléseire vonatkozó részletes rendelkezéseket a Minisztertanács állapítja meg.
IV. FEJEZET
A végrehajtóbizottság elnöke
48. § (1) A végrehajtóbizottság munkájáért elsősorban a végrehajtóbizottság elnöke felelős.
(2) A végrehajtóbizottság elnökének utasítást a végrehajtóbizottság és a végrehajtóbizottságot megválasztó tanács, valamint a felettes tanács végrehajtóbizottsága és ennek elnöke adhat.
49. § (1) A végrehajtóbizottság elnöke:
a) előkészíti a végrehajtóbizottság üléseinek napirendjét;
b) összehívja és vezeti a végrehajtóbizottság üléseit;
c) szervezi a tömegek részvételét a tanács feladatainak megoldásában;
d) irányítja, ellenőrzi és összehangolja – részben az elnökhelyettes (elnökhelyettesek) és a titkár útján – a szakigazgatási szervek munkáját;
e) felügyeletet gyakorol a szakigazgatási szervek útján a tanácsnak alárendelt vállalatok és egyéb szervek munkája felett;
f) kinevezi a hatáskörébe utalt dolgozókat és fegyelmi jogkört gyakorol felettük;
g) a végrehajtóbizottság két ülése között utasítást adhat, indokolt esetben döntést hozhat, ezekről azonban a végrehajtóbizottság legközelebbi ülésén be kell számolnia.
(2) A végrehajtóbizottság, a tanács és a felettes államhatalmi szervek, továbbá a felettes végrehajtóbizottságok és a Minisztertanács a végrehajtóbizottság elnökét az (1) bekezdésben fel nem sorolt egyéb feladatokkal is megbízhatják és e feladatok elvégzéséhez szükséges jogokkal felruházhatják.
50. § (1) A végrehajtóbizottság elnöke feladatait a végrehajtóbizottság elnökhelyettesének (elnökhelyetteseinek) és titkárának közreműködésével látja el.
(2) A végrehajtóbizottság elnökét akadályoztatása esetén a végrehajtóbizottság elnökhelyettese helyettesíti, ha több elnökhelyettes van, a helyettesítő elnökhelyettest a végrehajtóbizottság jelöli ki.
V. FEJEZET
A végrehajtóbizottság titkársága
51. § (1) A tanácsnak, a végrehajtóbizottságnak és a végrehajtóbizottság elnökének tevékenységével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat a végrehajtóbizottság titkársága látja el.
(2) A végrehajtóbizottság titkársága a végrehajtóbizottságnak és a végrehajtóbizottság elnökének rendelkezései szerint működik.
(3) A végrehajtóbizottság titkárságának szervezetéről a Minisztertanács rendelkezik.
52. § A végrehajtóbizottság titkárságának dolgozóit a végrehajtóbizottság elnöke nevezi ki és fegyelmi jogkört gyakorol felettük.
HARMADIK RÉSZ
A végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
53. § (1) A tanács hatáskörébe tartozó szakigazgatási feladatokat a végrehajtóbizottság szakigazgatási szervei látják el, amelyek egyrészt a végrehajtóbizottságnak, másrészt a felettes szakigazgatási szerveknek vannak alárendelve.
(2) A szakigazgatási szerveknek önálló intézkedési, irányítási és hatósági jogkörük van, és a jóváhagyott terv és költségvetés, továbbá a megállapított létszám és béralap keretében önállóan gazdálkodnak, illetve intézkednek.
(3) A szakigazgatási szerv működésének eredményességéért a végrehajtóbizottság és a felsőbb szakigazgatási szervek, legfelsőbb fokon a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) egyaránt felelős.
(4) A végrehajtóbizottság szakigazgatási szerveinek rendelkezéseit a végrehajtóbizottság és a felettes szakigazgatási szervek megsemmisíthetik vagy megváltoztathatják.
54. § (1) A tanács a jelen törvény keretei között és a Minisztertanács határozata alapján állapítja meg a végrehajtóbizottság szakigazgatási szerveit (osztály, igazgatóság, bizottság, csoport, önálló előadó) a tervezési, pénzügyi, mezőgazdasági, város- és községgazdálkodási, kereskedelmi, ipari, élelmiszeripari, oktatási, népművelési, egészségügyi, szociális, testnevelési és sport, valamint általános igazgatási és egyéb feladatok megoldása céljából.
(2) A Minisztertanács tanácsfokozatonként szabályozza, hogy milyen szakigazgatási szerveket kell létesíteni, összevonni vagy megszüntetni.
55. § A szakigazgatási szervek szervezeti felépítését és működésük szabályait az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) által kiadott szabályzat határozza meg. A szabályzatot a Minisztertanács előzetesen jóváhagyja.
II. FEJEZET
A szakigazgatási szerv dolgozói
56. § (1) A szakigazgatási szerv vezetője a tanács működési területén szakágazatának felelős vezetője, aki mind a végrehajtóbizottságnak, mind a felettes szakigazgatási szerv vezetőjének felelős az ügykörébe eső feladatok eredményes megoldásáért, továbbá a felettes szervek, a tanács és a végrehajtóbizottság rendelkezéseinek végrehajtásáért.
(2) A szakigazgatási szerv vezetője köteles beszámolni a vezetése alatt álló szerv munkájáról a tanácsnak, a végrehajtóbizottságnak és a felettes szakigazgatási szerveknek.
(3) A szakigazgatási szerveknek alárendelt vállalatok és egyéb szervek közvetlen irányításáért a szakigazgatási szerv vezetője felelős, e szervek csak a szakigazgatási szerv vezetője útján irányíthatóak.
(4) A szakigazgatási szerv vezetője utasításokat ad az alsóbb szakigazgatási szerveknek, az alsóbb végrehajtóbizottságoknak jogszabályt sértő határozatával szemben pedig saját végrehajtóbizottságához halasztó hatályú előterjesztéssel fordulhat.
57. § (1) A szakigazgatási szervek vezetőinek kiválasztásáért és tevékenységéért mind a végrehajtóbizottság, mind pedig a felettes szakigazgatási szerv (legfelsőbb fokon a miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője) felelős. A szakigazgatási szervek vezetőit a felettes szakigazgatási szerv javaslatára a végrehajtóbizottság nevezi ki. Ilyen javaslatot a végrehajtóbizottság is kezdeményezhet. A kinevezést a végrehajtóbizottság elnöke köteles a tanácsnak bejelenteni.
(2) A szakigazgatási szervek vezetői felett a fegyelmi jogkört a végrehajtóbizottság gyakorolja; a fegyelmi eljárás megindításához a felettes szakigazgatási szerv vezetőjének, illetőleg a miniszternek (országos hatáskörű szerv vezetőjének) hozzájárulása szükséges.
58. § (1) A szakigazgatási szerv dolgozóit a szakigazgatási szerv vezetője nevezi ki. A Minisztertanács által meghatározott egyes fontosabb munkakörökre történő kinevezéshez a végrehajtóbizottság és a közvetlen felettes szakigazgatási szerv vezetőjének előzetes hozzájárulása szükséges.
(2) A szakigazgatási szerv irányítása alatt álló vállalat és egyéb szerv vezetőjét a szakigazgatási szerv vezetője nevezi ki; a jelentősebb vállalatok és egyéb szervek vezetőjének kinevezéséhez a felettes szakigazgatási szerv vezetőjének és a végrehajtóbizottságnak előzetes hozzájárulása szükséges.
(3) A szakigazgatási szerv dolgozóinak továbbképzéséről a felettes szakigazgatási szerv gondoskodik.
(4) A szakigazgatási szerv vezetőjének az általa kinevezett dolgozók felett fegyelmi jogköre van. Ha a kinevezés felsőbb szerv előzetes hozzájárulásához van kötve, a fegyelmi eljárás megindításához ugyanennek a felsőbb szervnek a hozzájárulása szükséges.
(5) A kinevezési és fegyelmi jogkört a Minisztertanács a fenti rendelkezésektől eltérően is szabályozhatja.
III. FEJEZET
A végrehajtóbizottsági kirendeltség
59. § (1) A városi, a városi (fővárosi) kerületi és a községi tanács működési területén egyes igazgatási feladatok elvégzésére végrehajtóbizottsági kirendeltség létesíthető.
(2) A végrehajtóbizottsági kirendeltség létrehozásának módjára, szervezetére és működésére vonatkozó részletes rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.
NEGYEDIK RÉSZ
A tanácsok kapcsolata a tanács alá nem rendelet szervekkel
60. § A tanácsnak, a végrehajtóbizottságnak és a szakigazgatási szerveknek hatósági jogkörükben hozott rendelkezései a tanács alá nem rendelt szervekre is kötelezőek.
61. § (1) A tanács és a végrehajtóbizottság ellenőrzi és beszámoltatja azokat a szerveket, amelyek a tanács működési területén közreműködnek a lakosság gazdasági, szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésében.
(2) A tanács és a végrehajtóbizottság működési területén – a fegyveres testületeket kivéve – valamennyi szerv tevékenységét figyelemmel kíséri, e szerveket a dolgozók érdekében hozott szociális, kulturális, egészségügyi és munkaügyi szabályok megtartása szempontjából ellenőrzi, vezetőiket beszámoltatja.
(3) A tanács és a végrehajtóbizottság az alá nem rendelt szerveket a tanács hatósági jogkörébe nem tartozó ügyekben nem utasíthatja. Véleményét, észrevételeit a tanács alá nem rendelt szervek vezetőivel, illetőleg azok feletteseivel közli.
62. § A végrehajtóbizottság a tanács alá nem rendelt fontosabb szervek vezetőit az együttműködés fokozottabb biztosítása érdekében negyedévenként értekezletre hívja össze.
63. § A rendőrségi szervek kötelesek a tanács és a végrehajtóbizottság ülésén a közbiztonság helyzetéről beszámolni.
64. § A tanács és a tanács alá nem rendelt szervek egymáshoz való kapcsolatára vonatkozó részletes szabályokat a Minisztertanács javaslatára a Népköztársaság Elnöki Tanácsa állapítja meg.
ÖTÖDIK RÉSZ
Vegyes és hatályba léptető rendelkezések
65. § Budapest főváros tekintetében a törvény végrehajtása során szervezeti és hatásköri vonatkozásban, valamint a gazdasági terv és költségvetés megállapításakor figyelembe kell venni azokat a követelményeket, amelyek a főváros jellegéből folynak.
66. § (1) A végrehajtóbizottságnak, a végrehajtóbizottság elnökének és a szakigazgatási szerv vezetőjének egyedi ügyekben hozott határozatai ellen – ha egyéb jogszabály eltérően nem rendelkezik – egyfokú jogorvoslattal lehet élni.
(2) A jogorvoslati rendszer szabályait külön jogszabály tartalmazza.
67. § (1) Ez a törvény az 1954. évi szeptember hó 25. napján lép hatályba; végrehajtásáról és a végrehajtásához szükséges jogszabályok kibocsátásáról a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács gondoskodik.
(2) E törvény hatálybalépésével a helyi tanácsokról szóló 1950. évi I. törvény hatályát veszti.