1918. évi néphatározat
hozta:
Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság.
A népköztársasági alkotmányt új választójog alapján sürgősen egybehívandó alkotmányozó nemzetgyűlés állapítja meg.
A magyar országgyűlés képviselőháza és főrendiháza feloszlik és megszűnik.
Addig, míg az alkotmányozó nemzetgyűlés másként nem határoz, az állami főhatalmat a Károlyi Mihály elnöklete alatt álló népkormány gyakorolja a Magyar Nemzeti Tanács intézőbizottságának támogatásával.
A népkormány alkosson sürgősen néptörvényeket:
1. az általános, titkos, egyenlő, közvetlen és a nőkre is kiterjedő nemzetgyűlési, törvényhatósági és községi választójogról.[2]
2. a sajtószabadságról.[3]
3. a nép esküdtbíráskodásáról.[4]
4. az egyesülés és gyülekezés szabadságáról.
5. a földmíves népnek földhöz juttatásáról.
Ezeket a törvényeket léptesse a népkormány sürgősen életbe és hajtsa végre.
Az ezzel ellenkező törvényes rendelkezések hatálya megszűnik, minden egyéb törvényes rendelkezés hatályban marad.
Budapesten, 1918. évi november hó tizenhatodik napján.
Lábjegyzetek
- ↑ Kihirdettetett az Országos Törvénytárnak 1918. évi november hó 22-én kiadott 16. számában.
- ↑ E néptörvény az 1918:I. nt.
- ↑ E néptörvény az 1918:II. nt.
- ↑ E néptörvény az 1918:III. nt.