(Le vagyok győzve...)

(Le vagyok győzve...) szerző: József Attila

1937. október

Le vagyok győzve, (győzelem ha van)
de nincs, akinek megadjam magam.
Úgy leszakadtam minden más világról,
ahogyan lehull a gyümölcs az ágról.

Szurkálnak, óvnak tudós orvosok,
irnak is nékem, én hát olvasok.
S "dolgozom", imhol e papírhalom ─
a működésben van a nyugalom.

Én állat volnék és szégyentelen,
nélkületek, kik játszotok velem ─
Köztetek lettem bolond, én a véges.
Ember vagyok, így vagyok nevetséges.