(Kénye szerént...)
(Kénye szerént...) szerző: Vörösmarty Mihály |
Pest, 1817.
Kénye szerént széljel dühödő szél hajtja vitorlám,
Szerte ragad, nincs már állapodásra helyem,
Már a vad Sirenek zaj alatt lesekődve csikorgó
Zúgással fogokat dúlva toromra fenik.