Űzi éjt a nap...
fordító: Kosztolányi Dezső
Űzi Éjt a Nap, derül a verőfény
pannonok földjén s mi teneked,
itthon áldozunk, te az égbe támadt
sarkövi csillag.
Jámbor lelkedet, hogy a test ne rontsa
csúnya mérgével, a parázna hévség
ostromát álltad s fene cselvetéseit
bölcsen igáztad.
Még arád se bírt lebeszélni rólla:
rávevéd, hogy ő szűzi-zsönge mejjét
nyújtsa Krisztusnak s neki adja tisztán
tiszta szerelmét.
Példa légy nekünk, közönyöddel égi
hős-erőt szerezz: a világi szennytől
mentes élted így acélozza keblünk
s arra tekintsünk.
Az Atyának, a Fiúnak dicsőség
s a Szent-Léleknek ugyanígy dicsőség.
Leld is kedvedet valamennyiünknek
szűzi szivében. Ámen.